Előbb van a gondolat, majd a vers, végül a tett – megjelent a MAGYAR7 21. száma
A pártok most láthatóan visszavonulót fújtak az utcákról, írja Új időszámításra várva című vezércikkében Molnár Judit főszerkesztő. „Csakhogy itt van a másik tér, a közösségi média, ahol talán még nehezebb kordában tartani az indulatokat. Ezt láttuk a merényletkor is, a gyűlölet erősebb tud lenni, mint az emberi együttérzés. Van, aki arccal és névvel, van, aki álnév mögé bújva, otromba módon hányja az epét, vagy kárörvendően poénkodik Robert Fico válságos állapotán. A véleményszabadság elkötelezett híveként még leírni is nehéz, most mégis úgy vélem, ha a döntéshozók nem kezdenek valamit ezzel a jelenséggel, ha nem tesznek ellene, a szellemi rombolásnak végképp visszafordíthatatlan következményei lesznek.
Legfrissebb lapszámunkban részletesen foglalkozunk a Robert Fico elleni merénylettel. Túl az elképzelhetetlenen a címe az események összefoglalójának, amelyet Kolek Zsolt írt. Megkérdezte Öllös László politológust is az eseményekről. A Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke szerint a kampány nem állt meg, a Robert Fico elleni merénylet kommunikációja is az EP-választást megelőző politikai küzdelem részévé vált. A továbbiakban Berényi József véleményét is olvashatják: „sajnos látom a helyzet továbbgyűrűzésének a veszélyét. Mondjuk ki őszintén, a múlt szeptemberi választások óta az ellenzéki tüntetéseken történtek túlkapások. Ennek lehetnek következményei a polgároknál, ezért mindannyiunknak azon kell lenni, hogy ez ne így történjen.”
Kövesdi Károly, lapunk főmunkatársa a Ki húzta meg a ravaszt? című elemzésében nem az elkövetőre, hanem a tettre, a kiváltó okokat, a szétesett szlovák társadalmat vizsgálja. „Két nappal a szlovák miniszterelnök elleni merénylet után kaptam egy üzenetet régi ismerősömtől. Azt írta, hogy aznap délután éppen egy pozsonyi sörözőben üldögélt néhány osztálytársával, amikor valaki hirtelen felkiáltott: Lelőtték Robert Ficót! Síri csend támadt, majd a szomszéd asztalnál ülő fiatalok felugrottak, elkezdtek tapsolni és éljenezni. Úristen, hová jutottunk, szörnyülködött ismerősöm.”
Hibák sorozata vezetett a merénylethez, állítja Kocur László, aki felidézi, hogy a nyolcvanas években Ronald Reagan testőre tényleg a testével védte meg az amerikai elnököt, amikor a golyó elé ugrott. Robert Fico testőrei ezt nem tették meg, de vajon ki, milyen szervezet is őrzi a közjogi méltóságokat és minek kellene változnia, hogy többé ilyen eset ne fordulhasson elő.
A szuverenitást korlátozó vizit. Orbán Viktor hatalmának bebetonozása. A Nyugattal fennálló feszültségek fokozása. Ilyen és hasonló jelmondatokkal próbálta elhelyezni a világpolitika szövevényes térképén a (természetesen nem létező) háttérhatalom main-streamsajtója Hszi Csin-ping kínai elnök magyarországi látogatását. A „minden időt álló stratégiai partnerség” a kínai diplomáciai hierarchiában a második legszorosabb kapcsolatot jelenti. Kövesdi Károly: Találkozott a Selyemút és a magyar út.
Négy szűk esztendő publicisztikáját fogja össze Csáky Pál új kötete, az Eltűnik egy világ. Négy légüres évét, amelyet maga a szerző már „inaktív” politikusként él meg (lám, milyen jó dolga van kisebbségi magyarságunknak), olyan négy évét, amely során nagyon rossz irányba mozdult el a világ (Covid, migráció, orosz–ukrán háború). Csáky Pál azon nagyon kevesek közé tartozik – nemcsak a felvidéki, de az összmagyar közéletben is –, akinek veszélyesen karakteres világlátása van, s talán épp ezért nem állt be egyik véglet mögé sem, írja Juhász Dósa János.
A keszthelyi csoda címmel olvashatják Zsebik Ildikó múltidéző látogatásának a beszámolóját a kastélyban. A Festetics család több mint 200 éven át Magyarország egyik legjelentősebb, horvát származású nemesi családja volt. Már több mint 100 éve éltek Magyarországon, mire birtokszerzések révén nagyon komoly vagyonra tettek szert. A család keszthelyi ágának megalapítója, Festetics Kristóf 1745-ben kezdte el kastélya építését, ezt a várost választva birtokai központjának.
Egy magyar pap, Bilkei Ferenc amerikai útiélményeiről olvashatnak Lacza Tihamér Leporolt históriák sorozatában, majd Fülöp Antal jegyzetét közöljük Választás előtt címmel.
A Gömör–Tornai-karszt keleti végében meghúzódó Szepsi-barlangot kevesen ismerik. A földalatti labirintus szövevényes járatai egykor a helyieknek menedéket nyújtottak, másoknak viszont alaposan megkeserítették az életét. Gaál Lajos: A Szepsi-barlang áldása és átka.
Mit hozhat az új közoktatási reform? A kérdésre Kaszmán Zoltán válaszol cikkében, amely felidézi, hogy a tervek szerint a 2026/2027-es tanévtől kezdve minden szlovákiai alapiskola az új közoktatási reform alapján fog működni. Több mint 400 oktatási intézményben már most az új tanterv szerint haladnak; kísérleti jelleggel ugyanis lehetőség volt belekóstolni az új rendszerbe. Ezek között 41 magyar tanítási nyelvű alapiskola szerepel.
A vágsellyei rendelőintézet CT berendezést kapott, amit rögtön, az átadás napján munkába állítottak, írja Szomolai Andrea.
Az Érsekújvárban élő Gróf Lajos első és második világháborús történelemkutató-író, valamint Turi Török Tibor keszthelyi szobrászművész-szépmíves, író és múzeumalapító kapta idén a Szlovákiai Civil Becsületrend-díjat. Május 18-án tizedszer tartott díjátadó ünnepséget a Szlovákiai Civil Becsületrend Polgári Társulás, ezúttal a komáromi vár Lőporos-termében. Nagy-Miskó Ildikó: Céljuk a nemzet- és történelemtudatunk erősítése.
A magyar 2. hadsereg bevetése a Szovjetunió területén az egyik legnagyobb katasztrófaként él a magyar emlékezetben. A mai történészek azonban szeretnék árnyalni azt a képet, amely szerint a 2. magyar hadsereget meghalni küldték ki a harctérre. Sok részlet feltárása a mai napig várat magára, de mindig előkerülnek újabb és újabb információk. Virsinszky Tamás: Magyar katonasorsok a második világháborúban.
André Kertész nyomában, Esztergomban felkerestük azokat a helyeket, ahonnan az akkor még amatőr Kertész Andor a fényképeit készíthette. 1915 és 1918 között, megszakításokkal, majd két évet töltött a városban. Fotói mellett fennmaradt naplója is arról tanúskodik, életének meghatározó és tevékeny szakaszát élte Esztergomban, írja Bokor Klára.
Agócs Szvorák Emese a múzeumok éjszakája füleki rendezvényeiről, Fábián Gergely Pelsőc tervezett turisztikai fejlesztéseiről számolt be.
Útkeresés – az Öreghegytől a Schneebergig Deák Ernő könyvének a címe. Az Öreghegy a szerző szülőfalujának legmagasabb pontja, ahonnan gyerekként sokszor nézett át a határ túloldalára, a Schneeberg pedig egy hegy Ausztriában, ahonnan jó időben rálátni Magyarországra, ezért a kinti magyarok egyik kedvenc kirándulóhelye. Az idős, Bécsben élő történész szerint „a világunkat csak az mentheti meg, ha a tespedtségből, a közönyből újra a szellemi értékek felé fordulunk, egymásra figyelünk és a szeretet útját követjük. Szellem nélkül, a közösségi érdekek előtérbe helyezése nélkül azonban ez nem fog menni”.
Egy ambíciózus borászlányról, a bodrogszerdahelyi Ilko Lauráról írt Molnár Gabriella, és két ambíciózus nőről, anyáról és leányáról, Medgyes Renátáról, illetve Vodnyányszky Renátáról írt Lacza Gergely, akik a sportnak szentelik az életüket.
Egy újabban ismét felbukkan fertőző betegségről, a szamárköhögésről olvashatnak orvosi rovatunkban.
Arábia titkairól olvashatunk a Barangolóban Csonka Ákos tollából.
A gyerekek kedvence a francia epertorta és fahéjas csiga. Balogh Tímea pontosan elmagyarázza, hogyan kell készíteni.
Vas Gyula a Subaru BRZ Final Edition autót tesztelte, amely szerinte nem is autó, hanem inkább élvezeti cikk.
Második lett a DAC a Niké Ligában, írta Rajkovics György. Kik lesznek az európai kupasorozatok győztesei? A kérdésre nincs egyenes válasz, az esélyekkel foglalkozik lapunkban Mátis Rudolf. Hajtman Gábor pedig továbbra is figyelemmel követi a jégkorong világbajnokságot.
MAGYAR7 21. számának hátlapján Thurzó György síremlékszobra látható Árva várából.
Közéleti hetilapunkban természetesen megtalálják a keresztrejtvényt és a részletes műsort is. Keresse, olvassa lapunkat, de legjobb, ha megrendeli.
(ma7.sk/Felvidék.ma)
