Szántai Lajos, magyar műveltségkutató, népmesekutató, művészettörténész, Múltunk és jövőképünk – A Szűzanya országa a Szent Korona oltalmában című előadásában a magyar államiság legjelentősebb szimbóluma a Szent Korona eredetével, misztikumával, szerkezetével, történetével, a hozzá kapcsolódó legendákkal foglalkozott az idei, a 26. Mécs László Szabadegyetemen, Jászón.
A már évszázadok óta tartó kutatások számos kérdést vetettek fel, melyek közül talán a legnagyobb vitát az a kérdés váltotta ki, érintette-e vagy sem Szent István fejét a korona.
Szántai Lajos előadásában többek között azt a véleményét osztotta meg a hallgatósággal, hogy igen. Az ellentábor egyik bizonyítéka, hogy a korona egyik képe Dukasz Mihály, római azaz bizánci császárt ábrázolja jobb kezében jogarral, bal kezében karddal. A meglehetősen gyenge császár Szent István után került trónra és azt bizonyítja, hogy maga a korona is későbbi származású. Ezt cáfolja munkájában Révay Péter, Turóc megyei főispán, koronaőr.
1608-tól, miután Mátyás királyt magyar királlyá koronázták, a korona őrzési helyéül Pozsony várát jelölték ki, koronaőrré pedig Révay Pétert és Pálffy Istvánt jelölték. Révay Péter a koronáról 1613-ban keletkezett munkájában azt írja, hogy a koronát teljes egészében II. Szilveszter küldte I. Istvánnak, és azon akkor Dukasz Mihály képe helyén eredetileg Szűz Mária képe volt. Tehát ez egy cserélt kép. Révay a munkáját később átdolgozta és kibővítette. A magyar államról és a magyar szent koronáról című műve 1659-ben jelent meg. Az elhangzott előadás egy további része is erre a műre alapozódott.
Munkájában kifejtette az ún. Szent Korona-tant is, amely szerint az ország felett valójában a Szent Korona uralkodik, az minden hatalom és jog forrása, és a megkoronázott király ezen hatalmat a koronától nyeri, mintegy annak meghatalmazottja.
„Amíg létezik a Szent Korona, addig fennáll a magyar állam is, a szuverén államiság minden jogával. Ahol a korona, ott van Magyarország.”
– olvasható a kötetben. Az elhangzottak szerint, Papp Gábor művészettörténészre való hivatkozással a magyar korona három szintből áll. Felső – a kereszt, a középső – a teste, az alsó pedig a függők: „Ez a hármasság olyan világrendet ír elő, amely a legősibb rendek közé tartozik.“
Szántai Lajos részletesen szólt a koronázási koronák típusáról is. Eszerint van nyitott és zárt korona, melyek lényegesen különböznek egymástól, és a hatalom viselésében van jelentőségük. A magyar korona a zárt koronákhoz tartozik, nincs felette semmilyen világi és egyházi hatalom sem, azaz a magyar király felett sem, s amikor őt koronázzák a magyar királyság felett sem. A korona történelmi részéből szó esett arról is, hogy a Habsburg Frigyestől, aki azt 23 évig birtokolta, 1440-ben Mátyás király óriási összegért szerezte vissza. Az erről szóló megállapodásnak volt egy titkos záradéka, mely szerint, ha Mátyás királynak törvényesen házassági kapcsolatból nem származik fiú utódja, akkor Habsburg igényt tart az ország területére. Az elhangzottak szerint
Mátyás volt az utolsó olyan király, akit teljes értékűen koronáztak meg.
Mátyás király megkoronázásának bemutatása mellett szó esett arról is, hogy Szent István király utód nélkül maradt és halálos ágyán 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján Magyarországot Szűz Máriának ajánlotta fel:
“Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.”
Zborai Imre/Felvidék.ma
