Pósa Zoltán az Önreflexiók (1948-1973), vaskori tekercsek a remény országából I. című regényében, amely a 2024-es Ünnepi Könyvhétre jelent meg az IdőJel kiadó gondozásában, a lélektani realista próza eszközeivel tárja föl Magyarország újkori történelmének legsötétebb szakaszait a tőle megszokott költői lendülettel.
E kötet az Önreflexiók tetralógia (regénynégyes) első könyve.
A regény megírását a Nemzeti Kulturális Alap ösztöndíja, a megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap Könyvkiadói Kollégiumának támogatása tette lehetővé. A szerkesztő Kiss Krisztina.
A könyv ajánlójában ezt olvashatjuk: A ciklus a keresztyén nemzeti érzelmű író izgalmas önlélekrajza, aki az emberhez méltó világért küzd egy olyan korban, amely az értelmes élet esélyeitől, az élet értelmétől akarta megfosztani őt és honfitársait. Írónk először a kisgyermek látószögéből meséli el a magyar holocaust, a Rákosi korszak iszonyatát, az 1956-os forradalom és szabadságharc hétköznapjait, majd a debreceni egyetemista és pályakezdő író felnőtt kamerájával vetíti elénk az alattomos, ravaszul gonosz kádári terror aljas csapdáktól kiprémezett időszakát. S végül, egészében is, megeleveníti a kálváriát, amelyet felesége, múzsája, egyetlen igaz szerelme, BARNA MÁRTA hosszú, súlyos betegsége, majd halála ró reá.
A címhez híven, mindvégig reflektál napjaink történelmére is. A regény egyenes vonalvezetésű cselekményét keretbe foglalja egy érzékletes és élvezetes, 2021-ben játszódó debreceni jelenetsor, amelyben az örökkévaló nagy szerelem idilli hétköznapjai is elénk tárulnak.
A történet vezérfonala az író életének nagy tragédiája, de a jövőben talán vigaszt hoz számára a keresztyén ember Istenhite, az örök élet és a feleségével történő boldog találkozás bizonyossága.
Névjegy
Pósa Zoltán Debrecenben született 1948. szeptember 6-án. József Attila-díjas, Péterfy Vilmos- és Rát Mátyás-életműdíjas, a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével, Szellemi Honvédelem díjjal kitüntetett író, költő, irodalomtörténész újságíró. 12 éven át a Magyar Nemzet kulturális frontembere, hat évig a Magyar Demokrata irodalom-kritikusa volt. Pályaívét monográfusa, Gáspár Ferenc József Attila-díjas írótársa úgy jellemzi a Pósa Zoltán, akinek nyitott könyv az élete című monográfiájában, hogy életét a 40 önálló kötettől eltekintve krisztusi 33-asok kísérik: 33 díj, 33 munkahely, 33 egyesületi tagság.
Feleségével, örökké gyászolt múzsájával, Barna Mártával (Kunmadaras, 1955. március 5-Budapest, 2023. április 20) 1976-ban kötött házasságot. Életük három fő helyszíne Gazdagrét, Balatonföldvár és Debrecen. Máté fiuk 1977-ben született Budapesten. Korábbi dráma-kötete 2022-ben látott napvilágot a Coldwell Kiadó gondozásában Pirosba hajol a félelem címmel. Az Önreflexiók, (1948-1973) vaskori tekercsek a remény országából című most megjelent könyvét Baranyi W. Krisztina Idő Jel Kiadója adta ki a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.
Szemelvény
Barna Márta, a földreszállt angyal
(Kunmadaras, 1955. március 5, tíz óra 30 perc -Budapest, 2022. április 22. 19 óra 5 perc.)
A bevezetések bevezetése
Sokáig bucsálódtam (töprengtem), hogy maradhat-e a regényem nyitófejezete olyannak, mint ahogy könyvemet Barna Mártával, alkotótársammal, feleségemmel, velem egylényegű múzsámmal, életem igaz szerelmével, 2022 decemberében leadtuk a Nemzeti Kulturális Alapnak, hiszen már a regénytetralógiának tervezett Önreflexiók sorozat emez első könyvét is iszonyatos tragédiává írta át az élet.
Úgy döntöttem, új nyitófejezettel kezdem tervezett regénynégyesem első könyvét, s új befejezést is írok kettőnk kálváriájáról.
Magát a törzskéziratot meghagyom abban a formában, ahogy Barna Márta Évával, kivel két test, egy lélek vagyunk, lezártuk 2022 decemberében. Ő is így akarja ezt a Mennyek Országában.
Zűrzavaros, sok bántalomtól dús életemet csodálatossá, mennyeien lebegővé tetted Te, feleségem, múzsám, életem egyetlen szerelme, Barna Márta. Te, lelkemnek jobbik fele, negyvennyolc (valójában ötven) evilági elíziumot varázsoltál először kettőnk – elválaszthatatlan magyar Philemon és Baucis pár –, majd Pósa Máté fiammal együtt hármasunk, A Kis Dudabanda köré.
Ám éppen a 2022-es, március ötödikei hatvanhetedik születésnapodon fogott el a májad táján a fura diszkomfort érzés, amelyről kiderült, hogy súlyos, gyakorlatilag gyógyíthatatlan áttétet jelez, s amelyet nem észleltek a korábbi vérképek, tumor markerek. S ekkor elhangzott a szörnyű szózat csodás, krémszínűn zengő HABARICA hangodon: – Végstádiumú rákos vagyok!
Én ekkor minden szakmai tevékenységtől elfordulva, csak a Te gyógyításodnak éltem, megtanulva az otthoni kezelés megannyi módozatát is, és bármennyire is hihetetlennek tűnik, ekkor is boldogok voltunk. Egymásban a gyógyulás hitét erősítve szinte minden percünkben együtt voltunk, bizakodó, boldog, erőt adó hittel, szívvel, lélekkel mosolyogtunk egymásra, eltekintve az egymás előtt kölcsönösen eltitkolt kétségbeesés szünetektől, elhallgatott szorongásrohamoktól.
Együtt hordoztuk (és hordozzuk ma is) egymás keresztjét, imában, hitben, bizakodásban.
A tizenhárom hónapos végkifejlet első felében, 2022 szeptemberéig, Isten, mintha meghallgatta volna könyörgésünket, s átmeneti javulások mutatkoztak Nálad. Ám mivel az áttétek októbertől kezdve fokozatosan a csontra is átterjedtek, nem volt kegyelem. Drága szerelmem, múzsám, BARNA MÁRTA, életem értelme, kit ÉLETÉRTELEMKÉnek hívok ma is, hosszú, fölemelő keresztyén türelemmel viselt tizenhárom hónapig tartó súlyos szenvedések után, igazi fehér mártírként, a mennybéli szentek méltóságának glóriájával megkoronázva tértél meg isten birodalmába életem legszörnyűbb napján, 2023. április 20-án, este 7 óra öt perckor.
TE már boldog vagy, hiszen a földre megmentésemre leszállt, majd onnan a Mennybe visszatért angyalként az Atya, a Fiú, a Szent Lélek és Magyarok Nagyasszonya, Szűz Mária angyalseregében éled üdvösségesen örök boldog életedet Isteni Malasztban, Jézusi Kegyelemben.
Én határtalanul vágyom utánad, s kétségbeesésemben máris hozzád sietnék, ám TE azt üzented odaátról, hogy ne búsítsalak, folytassam közös utunkat, írjam végig közös regényfolyamunkat és főként, ne hagyjam cserben imádott fiunkat, Pósa Mátét.
Ha elengedem magam vagy szándékosan siettetem a halál közeledtét, akkor gyakorlatilag öngyilkossá válok, és mivel az halálos bűn, soha nem lehetek Melletted a Mennyek Országában.
Barna Márta – ahogy Dancs Rózsa, az egyetlen még létező kanadai-amerikai magyar irodalmi folyóirat, a KALEIDOSZKÓP (Kalejdoscóp) szerkesztője nevezett Téged – a legnagyobb magyar múzsa üzeni, hogy írjam tovább e regénytetralógiánkat, ahogy együtt szoktuk, Veled folytatott peripatetikus dialógusok után, s akkor már e világon együtt leszünk. S azt se felejtsem: Jézus Krisztus, a Világ Megváltója az ajtónk előtt áll, bebocsátást kér életünkbe, mi több, életünknek része akar lenni, hogy megvalósítsa nagyszerű tervét, s mindkettőnket-mindhármunkat megajándékozzon az Örök Élettel.
Ahogy minden igaz embert is. Te, amikor az Erzsébet hídnál munkába siettél, elmentél a Feszület mellett, és naponta így köszöntötted: Jó reggelt, Jézus! Adj boldogságot mindenkinek a Tőled kapott erővel és szeretettel, mindörökké, Ámen.
Igazi Szent vagy, minden igaz ember megváltását kérted minden reggel!
Hitem hatalmas próba előtt áll, de érted szerelmem, kiállom, mert már megtudtam tőled, hogy a mennyei atya téged, a bűntelen angyalt akart megkímélni attól a kíntól, amit most én érzek és érezni fogok e világi létem kegyelemmel teljes fináléjáig. Nem csak hiszem, de tudom, hogy te már boldog vagy, az örök élet és az örök üdvösség mennyei országában, a paradicsomban élsz örökké, ahová én akkor jutok el a földi siralomvölgy után, ha méltó leszek hozzád e világi napjaim végezetéig.
Ámen
A könyv ITT is megrendelhető.
(Felvidék.ma)
