Magyarország erkölcsi talapzatát a kereszténység jelenti, a következetesen megtartott krisztusi tanítás. Nincs ország és nincs társadalom, amely erkölcsi alap és rend nélkül működni tudna – hangoztatta Sulyok Tamás köztársasági elnök ünnepi beszédében kedden Pannonhalmán.
A Szent Márton tiszteletére épült pannonhalmi szerzetestemplom középkori újjáépítésének és felszentelésének 800. évfordulója alkalmából tartott szentmisét követően az államfő elmondta: Pannonhalmának ma is fontos szerepe van abban, hogy hazánkban a kereszténység megmaradjon, nemzetünk jövője biztosítva legyen, hogy a következő nemzedékek tartsák meg a hitet, keresztény magyar önazonosságukat.
Pannonhalma olyan hely, ahol ezer éve a béke nyelvén beszélnek
– mondta, hozzátéve, hogy “erre a nyelvtudásra” ma az egész világnak égető szüksége van.
A viszályok, ítélkezések, a gyűlölet és a háború csak ott szorul vissza, ahol a párbeszéd, a tisztelet és az emberi méltóság helyet kap – fogalmazott a köztársasági elnök.
Sulyok Tamás hangsúlyozta, hogy Pannonhalma egyszerre született a magyar állammal, túlélte évszázadok viharait, amivel megmutatta, hogy rendíthetetlen, sziklaszilárd alapokra épült.
Hozzátette:
az apátság története együtt íródott a nemzetével, miközben Szent Márton-hegye Magyarország kereszténységének egyik kiemelt jelképévé vált.
A templomot, amelyben államalapító királyunk is imádkozott, emberöltőkön át zarándokcsoportok ezrei keresték fel, és a monostor rövid megszakításokkal mindvégig bencés szerzetesek otthona volt. Egerre és Pannonhalmára is igaz, hogy a falak ereje nem a kőben van, hanem a védőkben – mondta az államfő.
Sulyok Tamás kiemelte, hogy Pannonhalma egyedi örökségét a bencés szerzetesek adják, az az istenhit, amelyet követni igyekszünk, az ima, a munka, a mértéktartás és az alázat.
Szent Benedek tudatosan épített közösséget, elsőként adott mintát a nyugati szerzetesrendek létrehozása és működése számára – mondta, hozzátéve, hogy
a rend a kereszténység európai tartópillére, Benedek pedig Európa védőszentje.
Pannonhalmát a bencés értékrendhez fűződő hűség tartotta és tartja meg a mai napig.
Sulyok Tamás Magyarország nevében háláját fejezte ki Pannonhalmáért, a “hazánkért imádkozó és az ifjúsági, egyházi és világi közösségekért dolgozó bencésekért, azért a tanítói munkáért, amellyel nemzedékeken át hazaszerető, keresztény és életrevaló értelmiségieket neveltek fel”.
A köztársasági elnök szerint “a bencés rend fegyelmet követel, de szabadságot ad, pontos, tiszta fogalmakkal dolgozik, akárcsak a jogtudomány, és átlátható értékrendszert teremt”. Olyan alapokat ad, amelyek segítséget nyújtanak az önmagából is sokszor kifordult világban.
Ez a sok évszázados építő munka “emelte magasra, óvta meg, újította fel a bazilikát, ez óvta meg a sziklára épült ház ledönthetetlenségének igazságát”
– hangoztatta az államfő.
A szentmise előtt Sulyok Tamás a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje (polgári tagozata) kitüntetést adta át Hortobágyi T. Cirill főapátnak a keresztény értékeket példaadó módon közvetítő szerzetesi és szerzetes-elöljárói szolgálata, több mint három évtizedes oktató, nevelő tevékenysége elismeréseként.
Az államfő beszédében hangsúlyozta, hogy Cirill főapát tudatosan vállalja és viseli a felelősséget, közösséget épít és szolgál. A Pannonhalmán zajló munka minden ember szellemi és lelki épülésére szolgál, Magyarország számára erőforrás, léte pedig ünnep a nemzetnek.
Az ünnepi szentmisét Marton Zsolt váci megyés püspök, Viliam Judák nyitrai megyés püspök és Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát vezette, az 1224-es felszentelést végző püspökök mai utódai.
(MTI)
