Amikor a háborús konfliktusok gazdasági következményei kerülnek szóba, a legtöbben a földgáz, a kőolaj, az üzemanyagok árának emelkedését említik. A geopolitikai feszültségek, az utóbbi időben főleg a Hormuzi-szoros körüli helyzet azonban a gazdaság szélesebb körét érinti, és végső soron mindannyiunkat, fogyasztókat, vásárlókat sújtja.
Az energiaárak emelkedése, az alapvető nyersanyagok beszerzésének korlátozása fokozatosan megteszi kedvezőtlen hatását a napi cikkek előállítására, mindazokra a termékekre, amelyeket naponta vásárolunk, amelyek mindennapi életünk elmaradhatatlan szükségletei. A globalizáció következtében tehát a jelenlegi válsághelyzetek nemcsak az energiaárakat befolyásolják, hanem a gyártást, a szállítást, a kereskedést is.
A gyártók ugyan rövid távon képesek a termékek árait megtartani, de ha a geopolitikai helyzet hosszú ideig tart, fokozatosan áremelésre kényszerülnek. Hiába vannak tehát a viszályok tőlünk több ezer kilométeres távolságban, a gazdasági kihatásait mi is megérezzük.
„Egyetlen kereskedelmi útvonal felszámolása befolyásolja a csomagolóanyagok, a vegyi anyagok, az ipari termékek teljes körének raktározását és szállítását, és mindezek árának emelkedéséhez vezetnek. A vegyi anyagok pedig több ezer mindennapos kellék alapját képezik. A fogyasztó tehát nemcsak magáért az áruért fizet, hanem mindenért, ami annak előállításához, raktározásához, szállításához és kereskedelméhez szükséges. Ezért ma a geopolitikai helyzet alakulását nemcsak a kőolajjal kereskedő befektetők figyelik, hanem az élelmiszert, az italokat, a drogériai cikkeket, a kozmetikai készítményeket, az elektronikai termékeket előállító, gyártó cégek is. A konfliktusok következményei ugyanis nemcsak a benzinkutaknál, az üzemanyagok tankolásánál és a fizetésnél mutatkoznak meg, hanem a szokásos vásárlásoknál, az üzletekben, szupermarketekben és a szolgáltatások igénybe vételénél szintén” – fejtette ki Ondrej Greguš, az XTB Befektetési Társaság gazdasági elemzője.
Az egész problémakörre egy érdekes példa a Coca-Cola esete Indiában. A Közel-keleti harcok, illetve a Hormuzi-szoros lezárása következtében bonyolódott az alumíniumból készült dobozok szállítása, ezért át kellett állni az italnak üvegpalackokba töltésre. Az üvegpalackokban történő árusítás azonban rögtön megemelte az ital árát is.
További példa, hogy a nyersolaj nemcsak az autók, a járművek üzemanyaga, hanem a műanyagpalackok és számos más műanyagtermék szintén ebből készül. Ez hozzájárulhat az ásványvizek, üdítők árának emelkedéséhez is, hiszen azokat műanyagpalackokban hozzák forgalomba. Ezek a példák arra utalnak, hogy sok esetben az áremelkedésre nem is a termék, hanem a csomagolóanyag árának megnövekedése miatt kerül sor.
A kőolaj árának emelkedése befolyásolja a tisztítószerek, drogériai termékek, papíráruk árát is. A Pampers, az Ariel, az Always, a Gilette, az Oral-B készítmények árának emelkedése viszont jelentős mértékben negatívan befolyásolja az amerikai koncern bevételét, az előrelátások szerint 2027-ben akár 1 milliárd veszteségük is lehet.
Ezek a nagy társaságok ugyan az első időszakban igyekeznek a költségeket takarékoskodással vagy a termelés hatékonnyabbá tételével kiegyenlíteni, de ha az alapanyagok árának emelkedése tartóssá válik, az árnövekedést fokozatosan beépítik a termékek árába és megint a vásárlók, a fogyasztók járnak rosszul.
A leginkább érintettek az olyan mindennap használatos termékek, mint a toalettpapír, papírtörlő, papírzsebkendő és papírpelenka. Ezek előállítása ugyanis technikailag igényes és gyártásuk a beszállító cégek működésétől függ.
A szállítás, az üzemanyagok ára mind beszámítódik a mindennapos cikkekbe és az elektronikai termékekbe is. Európába a legtöbb elektronikai cikk a messzi ázsiai országokból érkezik a tengereken keresztül. Ha a kereskedelmi útvonalak lezárulnak, más, jóval hosszabb és bonyolultabb útvonalakon kell az árunak eljutnia Európa országaiba, és ez rögtön megemeli a költségeket, amelyek megjelennek az elektronikai berendezések, ipari cikkek árában is.
A Reuters ügynökség felhívta a figyelmet, hogy a tengeri szállítás jelenleg a szokásos 19 napról 48 napra tolódott ki, ami komoly anyagi terhet jelent a szállítás árának tekintetében.
Szlovákia lakossága a jelenlegi geopolitikai konfliktusokat elsősorban a töltőállomásokon tankolás közben érzékeli, de ha a Közel-keleti viszály elhúzódik, az üzemanyagok árán kívül rengeteg termék ára is megemelkedik.
Az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság Közös Tudományos Központjának előrejelzése szerint a Hormuzi-szoroson történő szállítás megakadályozása, a szoros hosszas lezárása Európában jelentős inflációs hatást eredményezhet 2027-ben. Ezt pedig sajnos erősen megérezzük a szolgáltatások igénybevételénél és a napi bevásárlásaink során szintén.
(BM/Felvidék.ma/Spoločnosť XTB)
