Ötödik alkalommal rendezték meg Hanván a Benedek László Emléknapot. Az október 1-jei rendezvényen az öt éve elhunyt fotóművészre, barlangkutatóra, a Magyar Kultúra Lovagjára emlékeztek egykori barátai, tisztelői és mindazok, akik fontosnak tartják az általa hátrahagyott kulturális örökség megőrzését. Az egész napos program középpontjában ezúttal is a fotográfia, a szülőföld és az emlékezés állt.
Benedek László számára a fényképezés jóval több volt mesterségnél. Fényképezőgépével nem egyszerűen pillanatokat örökített meg: egy tájat, egy közösséget és egy lassan változó világot dokumentált.
Képein ott maradt Gömör, az itt élő emberek mindennapi élete, a falvak világa, a hagyományok és a szülőföldhöz való ragaszkodás.
Munkássága ezért ma már nem csupán fotóművészeti értéket képvisel. Felvételei helytörténeti dokumentumok is, amelyek olyan részleteket őriznek, amelyekből sok mára eltűnt vagy átalakult. A fénykép így válik emlékké, dokumentummá és történelemmé egyszerre.
Fotó: Balázs Emese
A Kultúráért Gömörben és Gömörön Túl Polgári Társulás által immár ötödik alkalommal megrendezett emléknapnak idén is a hanvai Nefelejcs Kávézó és Cukrászda és kiállítóhelyiségei, udvara adott otthont.
A szervezők ezúttal is arra törekedtek, hogy ne csupán megemlékezzenek a fotóművészről, hanem munkásságát a fiatalabb nemzedékkel is megismertessék.
A délelőtt ennek jegyében a gyermekeké volt. Idén a baracai kisiskolások kaptak meghívást a programra. Emlékséta, tárlatvezetés és interaktív, játékos foglalkozások segítségével kerülhettek közelebb Benedek László világához. A programban Balázs Emese a társulás programszervője és Kovács Magdaléna a rendezvény házigazdája működött közre.
Balázs Emesétől megtudtuk, hogy idén a központi vezérfonal az újratervezés volt. A foglalkozások befejeztével pedig a Benedek László Emléknap-érem minden résztvevő számára megérdemelt volt.
Fotó: Kovács Magdaléna
A délutáni megemlékezés az emléktáblánál folytatódott. Az egybegyűlteket Kovács Magdaléna köszöntötte. Az ünnepi alkalom egyik visszatérő gondolata az volt, hogy az igazi művész képes meglátni azt, ami mellett mások talán észrevétlenül elhaladnak: a hétköznapiban a különlegeset, az egyszerűben a szépet, a múló pillanatban pedig a maradandót.
Benedek László fotóművészetére különösen igaz ez. Munkáiban a fényképezés nem pusztán technika, hanem látásmód és küldetés volt. Megörökítette környezetét, az embereket és azokat a pillanatokat, amelyekből évtizedek múltán egy közösség emlékezete épülhet fel.
A megemlékezésen Agócs Ildikó, a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának elnöke is felidézte Benedek László alakját és a felvidéki magyar kulturális élethez fűződő kapcsolatát. Ő is felidézte első találkozását Benedek Lászlóval, amelyre az almagyi iskolában került sor. Benedek László „Felvidék, ahol élünk” címmel tartott ott előadást a diákoknak. Mindez sok évvel ezelőtt történt, de azóta sem felejtette el az előadás alatt uralkodó síri csendet, sem pedig a Benedek Lászlóra figyelő gyereksereget.
Fotó: Demeter Pál
Kállay László fotóművész, a nagy múltú egri Heves Megyei Fotóklub Egyesület nevében személyes és szakmai szemszögből idézte fel pályatársa alakját. A fotóművészeti örökség kapcsán különösen hangsúlyossá vált, hogy egy felvétel értékét nem kizárólag esztétikai minősége adja. Egy fénykép évtizedek elteltével olyan emberekről, épületekről, szokásokról és élethelyzetekről mesélhet, amelyek más módon talán végleg feledésbe merülnének.
A megemlékezők között volt Szivák Gábor, a Várdai István Könyvtár igazgatója, a Magyar Kultúra Lovagja is. Beszédét azzal zárta, hogy feladatának érzi a Benedek László által járt utat a maga módján járni. Kisvárda és az emléknap kapcsolata nem új keletű, a rendezvényen pedig ismét jelen voltak a város képviselői.
Az ünnepi műsort a Kisvárda Férfidárda fellépése tette még emelkedettebbé.
Verssel közreműködött Zs. Újváry Mária. A beszédeket és a zenés közreműködést követően, melyben Kovács Magdalénától elhangzott Kiss Katától a Szétszórt gyöngyszemekhez címú dal, az emlékezők elhelyezték a kegyelet és a tisztelet koszorúit Benedek László emléktáblájánál. Koszorúztak az A kultúráért Gömörben és Gömörön Túl Polgári Társulás, a Csemadok Rimaszombati Területi Választmány, Balogtamási Községi Hivatal, a Heves Megyei Fotóklub Egyesület, a Gömöri Múzeum Putnokról és a putnoki Dusza család képviselői.
Fotó: Balázs Emese
Az emléknap délutánja A fotó mint érték című filmvetítéssel folytatódott. Balázs Emese és Vörös Előd a Magyarság Háza megbízásából készített 2020-as filmjének címe a rendezvény egyik legfontosabb gondolatát is összefoglalta.
A fénykép ugyanis különleges módon képes megállítani az időt. Egyetlen pillanatot őriz meg, amely soha többé nem ismétlődik meg ugyanúgy, mégis évtizedekkel később képes visszaadni egy ember tekintetét, egy település egykori arcát vagy egy közösség életének egy darabját.
Ez ad különös jelentőséget Benedek László hagyatékának is. Felvételei nem értek véget az exponálás pillanatában. Az idő múlásával egyre több jelentés rakódik rájuk, és egyre fontosabb forrásaivá válnak annak, amit saját múltunkról tudhatunk.
Az V. Benedek László Emléknap, amely a Besztercebányai Megyei Önkormányzat támogatásával valósul meg ezért több egy hagyományos koszorúzásnál. Évről évre alkalmat teremt arra, hogy a résztvevők ne csak az alkotóra, hanem az általa képviselt értékekre is emlékezzenek. Így a szülőföld szeretetére, a magyar kultúra szolgálatára, az ember és környezete iránti érdeklődésre, valamint arra a felelősségre, amely közös örökségünk megőrzéséből mindannyiunkra hárul.
Mert amit ma természetesnek látunk magunk körül, holnap talán már csak egy fényképen marad meg. A fényképek pedig tovább mesélnek – akkor is, amikor alkotójuk már nincs közöttünk.
HE/Felvidék.ma
