Kiállításokkal, koncertekkel emlékeznek meg Erkel Ferenc szülővárosában, a Békés megyei Gyulán a Himnusz megzenésítésének 165 éves évfordulójáról június 12. és 15. között. Kölcsey versének megzenésítésére 1844. február 29-én Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója írt ki pályázatot. A versenyre 13 pályamű érkezett – közülük 165 évvel ezelőtt Erkel Ferenc dallamát találták a legjobbnak, a zeneszerzőt 1844. június 15-én hirdették ki győztesnek.
Erkel dallamával Kölcsey Ferenc verse a kiegyezés korára az egész magyar nyelvterület egységesen énekelt himnuszává vált. A zeneszerző szülővárosában kiállításokkal, koncertekkel emlékeznek meg az évfordulóról.
Erkel Ferenc 1810. november 7-én született a Békés megyei Gyulán, 1893. június 15-én Budapesten hunyt el. Nemcsak a Himnusz megzenésítésével, hanem a magyar opera megteremtésével is hírnevet szerzett magának. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron, de alkalmilag vezényelt is és zeneszerzéssel is megpróbálkozott. Pesten 1834-ben mutatkozott be, majd a következő esztendőben véglegesen ott telepedett le. Két éven át a Pesti Városi Német Színháznál, valamint a Budai Magyar Színjátszó Körnél dolgozott karnagyként. 1837-ben a Pesti Magyar Színházhoz, a későbbi Nemzeti Színházhoz került első karmesteri minőségben. Ott mintegy három évtizeden át munkálkodott. 1840-ben írta meg első operáját, a Bátori Máriát. A szövegkönyv szerzője Egressy Béni, aki ezután egészen haláláig (1851) segítőtársa volt operaszerzői munkájában. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után a főváros hangversenyéletének fellendítésén fáradozott. Vezetésével alakult meg 1853-ban a Filharmóniai Társaság, amelyet számtalan esetben vezényelt. Bánk bán című operáját, amely egyben pályájának csúcsát is jelentette, 1861-ben mutatták be. Közreműködött a Zeneakadémia megalakításánál (1875), amelynek ezután tíz éven át igazgatója és zongoratanára volt. Az 1884-ben megnyíló Operaház főzeneigazgatója lett. Erkel nevéhez fűződik a magyar nemzeti opera megteremtése. Nyugati, elsősorban olasz és francia operai mintákra támaszkodva, a 19. századi magyar verbunkos zenének átélésével, kifejezési lehetőségeinek megfinomításával és kiszélesítésével sikerült viszonylag egységes nemzeti operanyelvet kialakítania. Mint karmester és szervező egyéniség rendkívül sokat tett a főváros zenei életének felvirágoztatása érdekében. Neves sakkozó volt, az 1864-ben alakult Pesti Sakk-kör egyik alapítója.
Felvidék Ma, FH, wik, jag
