A Gorilla néven elhíresült, történelmi súlyú korrupciós ügy bizonyítási eljárása rendkívül bonyolult, néhány dolgot gyakorlatilag lehetetlen bizonyítani, jelentette ki Marek Gajdoš a köztársasági elnökkel való november 3-i találkozója után.
Kiska azután döntött úgy, hogy személyesen is fogadja a Gorilla-ügyet öt éve vizsgáló csoport vezetőjét, hogy a sajtóban megjelent a hír Gajdoš tisztségéből való távozásáról, amit az ellenzék a nyomozó félreállításaként értelmezett.
A találkozó után Gajdoš a sajtónak úgy nyilatkozott, nem bán semmit, de örül, hogy befejezte, mert elege van az egészből. Megerősítette azt is, hogy a Gorilla-aktában lévő információk többségükben igazaknak bizonyultak.
A Gorilla-ügy szlovák politikai botrány, amely a Szlovák Titkosszolgálat Gorilla fedőnevű titkos ügyiratának nyilvánosságra kerülésével robbant ki 2011 decemberében, s a pénzügyi csoportok politikai csúcsvezetésre gyakorolt befolyását tárta fel. Az aktában információk vannak a Penta befektetési csoport vezetőjének, Jaroslav Haščáknak a SIS által történt 2005 és 2006 közötti megfigyeléséről. Az akta részletesen taglalja Haščák politikai és gazdasági elittel folytatott állítólagos beszélgetéseit különböző kenőpénzekről és részesedésekről is. Az akta információkat tartalmaz továbbá az SDKÚ, a Smer-SD, a KDH és az MKP, illetve az akkori gazdasági miniszter, Jirko Malchárek pénzeléséről is. A Gorilla-ügyet vizsgáló csoport 2012-ben, Daniel Lipšic belügyminiszterségének idején alakult.
Az akta szerint nem a politikusok hozzák a fontos döntéseket
Az akta rámutat, hogy az ország jelenét és jövőjét befolyásoló döntéseket nem a választott képviselők hozzák, hanem a náluk nagyobb befolyással bíró emberek. A Gorilla szerint egyebek mellett a Penta társtulajdonosa, Jaroslav Haščák többször is tárgyalt Robert Fico személyi titkárával, František Határral a Smer finanszírozásáról. De másokkal is találkozott Haščák a Vazov utcai konspirációs lakásban, például Jirko Malchárek akkori gazdasági miniszterrel, akivel például a Nemzeti Vagyonalap működésével kapcsolatos saját elképzelését ismertette, de több más stratégiai témát is megvitattak közösen, például a pozsonyi Štefánik Reptér, a Transpetrol, a közüzemi vállalatok – a Kelet-, Közép- és Nyugat-szlovákiai Áramelosztó – vagy a Szlovák Villamosenergia-átviteli Hálózat (SEPS) stb. privatizálását.
Az ügy kirobbanása óta jelentős eredmény nem igazán született, jogilag felelősségre sem vontak senkit, csupán néhány politikus karrierje ért véget azóta, a leglátványosabb a Gorilla idejében kormányfői poszton lévő Mikuláš Dzurindáé volt. A Gorilla-ellenes tüntetések is kifulladtak, a média is egyre kevesebbszer adott hírt az ügy folyamatáról, valószínűleg azért, mert nem igazán volt miről. Itt-ott felröppent egy-egy hír a nyomozás akadályoztatásáról, amit azonban a belügyminiszter vagy a speciális ügyész azon melegében cáfolt.
A Gorillát vizsgáló speciális csoportban is jöttek-mentek az emberek. Most pedig ott tartunk, hogy a csoport vezetője, Marek Gajdoš is csomagol, mivel leszerel. Előtte azonban összegzi az eddigi bizonyítási eljárás eredményeit, amit majd az utódjának szeretne átadni. Akkor talán majd könnyebb lesz a Gorilla-akta igazával kapcsolatban is állást foglalni -mondta.
Kaliňák nem engedte, hogy Gajdoš felszólaljon a parlamentben
Gajdošt azután hívta meg az államfő a köztársasági elnöki palotába, hogy Robert Kaliňák nem engedte meg neki, hogy a parlament védelmi és biztonsági bizottságában – az ellenzéki képviselők kérésére – felszólaljon. Kiska azt szerette volna megtudni, miért távozik tizenhét évi szolgálat után a rendőrségtől.
Gajdoš szerint a beszélgetés közte és az államfő között általános jellegű volt, hogy ne sértsék a Kaliňák által hangoztatott titoktartást. A belügyminiszter ugyanis ezzel indokolta, miért tartotta távol Gajdošt a parlamenttől.
A nyomozó szerint bűnvádi eljárás már nem nagyon várható az ügyben. Mint mondta, korrupciós ügyben akkor lehet sikeres a nyomozás, ha annak ténye menet közben, azaz elkövetés közben azonnal dokumentálva van.
A kormányfőt eddig nem sikerült kihallgatni
Gajdoš azt is megerősítette, hogy az ügyben Robert Ficót – aki az akta szerint szintén találkozott Haščákkal a Vazov utcai konspirációs lakásban – is szerette volna kihallgatni, de nem nem járt sikerrel. „Volt erre kísérlet, de mivel az ügyész az akta ellenőrzését végezte, egy ideig nem folytathattuk a kihallgatásokat” – mondta a nyomozó. Az ügyet Dušan Kováčik speciális ügyész felügyeli. Gajdoš ennek ellenére úgy véli, Robert Ficót ki kellene hallgatni az ügyben, korábban Kováčik azonban úgy nyilatkozott a kérdésben, hogy ő erre nem lát okot. Gajdoš szerint a rendőrség egyébként nem vizsgálta, hogy a Smer elnöke járt-e a Vazov utcai lakásban.
Gajdoš a leszerelése bejelentése után Kaliňák belügyminiszterrel és Tibor Gašpar rendőrfőnökkel is találkozott. „Néhány dolgot megbeszéltünk, elmondtam a véleményem azzal kapcsolatban, amiről eddig nem volt tudomásuk. Hogy szavaim milyen mértékben találtak megértésre náluk, azt tőlük kérdezzék meg“ – mondta a nyomozó az újságíróknak.
Gajdoš azt állítja, amit a törvény megenged, azt szívesen nyilvánosságra hozza a nyomozás befejezése után. Szerinte a rendőrség azzal is foglalkozott, hogyan került az akta nyilvánosságra. „Feltéve, hogy valakinek vannak bizonyítékai és hajlandó beszélni, elvileg lehetséges, ezennel felszólíthatom a tanúkat, akik valamit tudnak erről, hogy jelentkezzenek“ – válaszolta Gajdoš arra a kérdésre, hogy egyáltalán megállapítható-e ez.
Fico nem akart koalíciót az MKP-val
A Gorilla-akta az akkori, Bugár Béla vezette MKP-ra vonatkozó információkat is tartalmaz. Részletek vannak benne például a párt finanszírozását illetően, de a Robert Fico és Jaroslav Haščák közti, a kormányalakításról szóló megbeszélésnek is részét képezte az MKP. Az alábbiakban az akta egyik erre irányuló részletét idézzük. „Fico a KDH-val való problémás kommunikációról beszél. A Lipšiccel való kommunikáció nehézségeiről szól a tévéműsorban. Fico meg tud egyezni Peter Mišíkkel és az SDKÚ-s fiúkkal, de nem tud megegyezni Lipšiccel, Minárikkal, vagy Palkóval. Haščák azt mondja, hogy Minárikkal néha találkozik, de nehezen lehet vele szót érteni.
Az MKP nem zavarja Ficót. Az MKP-val lehet kommunikálni. Az MKP-val kötött koalícióval azonban a Smer sokat veszítene, sok szavazat pártolna az SNS-hez. Ficónak nincs oka arra, hogy az MKP-val kötendő koalíció miatt átpasszoljon Slotáéknak ilyen nagy mennyiségű szavazatot. Fico a nemzeti irányultságú szavazókat meg akarja tartani a következő választásokig is, és az MKP-val való koalíció nem ér meg neki ennyit. Fico megkérdezi Haščáktól, vajon mit jelent Világi jelölése a Slovnaftba. Haščák nem tudja. Haščák háromnaponta találkozgat Világival. Világi állítólag megkerülte a válaszadást. Mi több, Világi Haščák szerint nem is ért ehhez az üzlethez. Fico megkérdezi, hogy összefügg-e ez a választásokkal (az MKP finanszírozása). Haščák úgy véli, nem. Beszélnek Ivan Miklošról is. Haščák szerint Fico túlértékeli őt. Fico ugyanis úgy tekint rá, mint egy ügyes tolvajra. Haščák azt mondja, Mikloš nem lop annyit, mint ahogy Fico gondolja…”
Ez az állítólagos beszélgetés Robert Fico és Jaroslav Haščák között még a 2006-os választás előtt zajlott le. Ficónak és pártjának a választás előtti felmérések akkor jelentős esélyt adtak a kormányalakításra, Dzurinda a választás előtt pár héttel már csomagolt a kormányhivatalban. Kisebb csodának számított, amiben maga Dzurinda sem bízott, hogy a Smer – bár megnyerte a választást – nem tudott kormányt alakítani, így újra Dzurinda lett a kormányfő. A Fico és Haščák közti beszélgetés MKP-t érintő lényege azonban – amint az be is bizonyosodott – alapjaiban a későbbiekben sem változott, akkor sem, ha voltak idők, amikor Fico még olyan pártnak tartotta az MKP-t, amelyre azért oda kell figyelni.
Andrej Kiska államfő a jövő hét folyamán találkozik Tibor Gašpar országos rendőrfőnökkel is, és a Gorilla-ügy kivizsgálásával kapcsolatos álláspontját csak ezt követően hozza nyilvánosságra.
(Felvidék.ma/SITA, Denník N)
