A napokban befejeződtek a Komáromi Egyetemi Napok. Az idei rendezvény vezértémája az egészségügy és a stressz volt. A világhírű professzor, Selye János tiszteletére az életét bemutató állandó kiállítás is nyílt a komáromi egyetemen. Újdonság az is, hogy már az idén – egy szemeszter erejéig – a diákok tanulhatnak erről a korunkat sújtó „lassú méregről”, a stresszről.
„A stressz elkerülésének egyetlen módja, ha meghalsz” – idézte Selye professzort Filakovszky János neurológus, egyetemi oktató. Tehát a „stresszben van” kifejezés éppolyan semmitmondó, mint az a kifejezés, hogy „testhőmérséklete van”. Selye ezt mondja: „Valójában azt értjük ezek alatt a kifejezések alatt, hogy túlságosan stresszesek vagyunk, vagy túl magas a testhőmérsékletünk”. E szövegösszefüggés szerint a kikapcsolódás is stresszel jár, sőt, még az alvás is, mivel a szívünk továbbra is ver, a tüdőnknek pedig működnie kell.
„Olyan nagy volt az iskolában a nyomás, hogy sokszor legszívesebben sírtam és ordítottam volna” – mondja Andrea, aki egyetemi hallgató.
Sok fiatal úgy érzi, hogy a szülei egyszerűen nem értik, milyen nagy stresszel néznek szembe az iskolában.
„Anya folyton azt mondja, hogy a fiataloknak nem kell banki kölcsönt törleszteniük, családról gondoskodniuk, vagy egy munkaadó kedvére tenni. Mégis úgy érzem, hogy az iskolában ugyanolyan nyomás alatt vagyok, mint a szüleim” – panaszkodik Csaba.
A Childstress! (Gyermekstressz) című könyv szerint egy átlagos tanítási nap „tele van feszültséggel és problémákkal, melyek stresszt idéznek elő: stresszt él át a gyermek tanulás közben, sportoláskor, valamint a diáktársaival és a tanáraival ápolt kapcsolataiban”.
Ahhoz, hogy egy hegedűművész zenéljen, a hangszeren a húroknak feszeseknek kell lenniük, de csak egy bizonyos fokig. Ha túl feszesek, akkor el fognak pattanni. De ha túl lazák, akkor egyáltalán semmilyen hangot sem fognak kiadni. A megfelelő feszesség valahol a két véglet között van.
Kata ezt mondja: „Az iskola tényleg rossz helynek tűnik, de mindazzal a nyomással, amellyel ott szembenézünk, szerintem majd a munkahelyen is meg kell küzdeni”.
Igaz, nem könnyű megbirkózni a stresszel, de ha helyénvalóan kezeljük, nem ártani fog, hanem éppen ellenkezőleg, megerősít.
A stressz leküzdése hasonló a súlyemeléshez. A súlyemelőnek a siker érdekében jól fel kell készülnie. Ha mindent betart, erős izomzatot fejleszt ki, anélkül, hogy kárt tenne a testében. Ellenkező esetben elszakadhat egy izom, sőt eltörhet egy csontja is.
Stressz a munkahelyen
Sok dolgozónak a munkahely nem más, mint rendkívüli stressz és feszültség forrása. A dolgozókat gyakran azért éri stressz a munkahelyükön, mert nincs jó kommunikáció a beosztottak és a vezetőség között. Sokszor a vezetőség nem kéri ki az alkalmazottak véleményét olyan kérdésekben, amelyek magukat az alkalmazottakat érintik. Továbbá stresszt okozhat az állás elvesztésétől való félelem, a dolgozók közti konfliktusok, vagy az alulfizetettség.
Sok szülőnek annyi ideje megy el a stressz feldolgozására, hogy nem tud eleget tenni a családi kötelezettségeinek. Sokszor azért is stresszesek, mert idős vagy beteg családtagot gondoznak. Az anyagi gondok is rendkívül stresszelhetik a családot. Nóri elismeri: „Ha az embernek nincs elég pénze arra, hogy a család összes kiadását fedezze, az hatással van a hangulatára”.
Egy orvos-író kifejti: „Az, ahogy a test reagál a stresszre, olyan, mint amikor egy repülőgép felszállni készül.” Igen, amikor valami stresszel bennünket, a pulzusunk felgyorsul, a vérnyomásunk megemelkedik. A vércukorszintünk is megugrik és hormonok kerülnek a vérbe. „Ha a stressz állandósul – folytatja az író –, a test összes stresszkezelő szerve, az agy, a szív, a tüdő, a véredények, az izomzat folyton vagy túl sok, vagy túl kevés ingert kap. Ez idővel pszichikai és fizikai károkat okozhat”.
A stresszel is kapcsolatba hozható betegségek listája aggasztóan hosszú: szívbetegségek, stroke, immunrendszeri betegségek, rák, csont- és izomrendszeri betegségek, csak hogy néhányat említsünk.
Kulcstényező a kiegyensúlyozottság
Ha valaki állandóan a végsőkig hajtja magát fizikailag és érzelmileg, elsőrendű jelöltje a kiégésnek és a lehetséges depressziónak.
Meg kell tanulni nemet mondani az olyan kérésekre, amelyek már meghaladják azt, amit az észszerűség keretén belül valaki el tud végezni. Az biztos, hogy a stressz csökkentése általában többet jelent egy egyszerű előírás követésénél.
Gyakran a gondolkodásban kell alapvető változtatásokat tenni. Például új módszereket kell az embernek megtanulnia arra, miként reagáljon vagy ne reagáljon bizonyos helyzetekre. Természetesen ebben a felgyorsult világban senkinek sincs olyan élete, amely teljesen mentes volna az ártalmas stressztől.
Strédl Terézia, a Selye János Egyetem pszichológusa azt ajánlja, hogy nyissunk a külvilág felé. Érdeklődni kell mások iránt, társaságba menni, tornázni, fát vágni, körbebiciklizni a várost. Semmiképpen se izoláljuk el magunkat a világtól – tanácsolja.
Hasznos lehet még a pihenés is, amire mindenkinek szüksége van. Legyenek észszerű étkezési szokásaink, töltsünk több időt a családdal, reális célokat tűzzünk ki, ne legyünk maximalisták.
