A csehek közel kétharmada úgy véli, hogy a II. világháború után kiadott Beneš-dekrétumoknak továbbra is érvényben kellene maradniuk – derült ki abból az országos felmérésből, amelyet novemberben készített a prágai CVVM közvélemény-kutató intézet, s most vált nyilvánossá. Két éve ezt a véleményt a megkérdezett csehek fele osztotta.
Ugyanakkor a szudétanémetek kitelepítését Csehszlovákiából csak a megkérdezettek 47 százaléka tartja igazságosnak, ami kevesebb, mint az elmúlt években.
A csehszlovákiai németeket és magyarokat állítólagos háborús bűnösségük miatt büntető Beneš-dekrétumok érvényben hagyását 2005-ig a megszólított csehek kétharmada tartotta fontosnak. Ez az arány 2006-ban és 2007-ben nagyjából ötven százalékra esett vissza. Most viszont 65 százalékra emelkedett.
A hírhedt jogszabályok megszüntetését a megszólított csehek nyolc százaléka támogatná. Az emberek 27 százaléka nem foglalt, illetve nem akart állást foglalni a kérdésben.
Ami a szudétanémetek kitelepítését illeti, az utóbbi években fokozatosan csökken azok aránya, akik ezt a lépést továbbra is helyesnek tartják. A mostani felmérésben a megkérdezettek 36 százaléka jelentette ki, hogy igazságtalannak tartja a kitelepítéseket. Korosztályok szerint nagy eltérések vannak. Míg a 30 éven aluliak körében 31 százaléka tartja csak igazságosnak a kitelepítéseket, a 60 éven felüliek körében az arány több mint 60 százalék.
A CVVM elemzése azt mutatja, hogy a fiatalabb generációkat egyre kevésbé érdekli a szudétanémet kérdés, a kitelepítések, és általában a II. világháború utáni helyzet rendezésének ügye.
Edvard Beneš csehszlovák elnök 1945 májusa és júliusa között kiadott rendeletei a korabeli csehszlovák állam működését voltak hivatottak biztosítani.
Néhány dekrétum rendkívül kedvezőtlenül érintette a csehszlovákiai németeket és magyarokat, akiket háborús bűnösnek nyilvánítottak, megfosztottak állampolgárságuktól, vagyonuktól. Mintegy hárommillió szudétanémetet kitelepítettek az országból, míg a szlovákiai magyarok kitelepítését a potsdami nagyhatalmi konferencia 1945 augusztusában nem hagyta jóvá. A korabeli csehszlovák hatalom ezután csehországi kényszermunkával, magyar-szlovák lakosságcserével és „visszaszlovákosítással” próbálta meg felszámolni a félmilliós szlovákiai magyar közösséget. (mti)
