A külhoni magyar támogatások rendszere teljes és minden eleme működik – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, tárca nélküli miniszter a Nemzeti Összetartozás Bizottsága mai ülésén.
Az Országház Esterházy János tanácstermében a bizottsági tagok mellett igen jelentős számban vettek részt a vendégek, a határon túli magyarsággal foglalkozó intézmények és a sajtó képviselői, hiszen az éves kormányzati munkáról adott számot a miniszterelnök-helyettes, valamint Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Wetzel Tamás, az állampolgársági ügyeket koordináló miniszteri biztos.
Semjén Zsolt öt alapvető elemét határozta meg a külhoni magyarságra irányuló kormányzati tevékenységnek:
1. oktatási és kulturális támogatások
2. gazdaság
3. nemzetegyesítés
4. autonómia-törekvések
5. külhoni pártokkal való kapcsolattartás.
Megtízszereződött a támogatások összege
2009-ben 9 milliárd forintot szánt a kormány a határon túli magyarság ügyeire. 2016-ban 89 milliárdot. A hangsúly – a MÁÉRT-en elhangzott javaslatokkal egyetértve – az egyedi pályázatokról a nemzeti jelentőségű intézmények felé tolódik, de mindkettőre szükség van – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
250 ezer gyerek részesül jelenleg oktatási-nevelési támogatásban. Erről viták voltak, hogy helyes-e a 22 ezer forintos fejenkénti összeg – amit kiegészít a Rákóczi Szövetség 10 ezer forintos beiratkozási támogatása -, egyenlő rendszerét megtartani, nem kellene-e differenciálni, de végül úgy látták, hogy sem nemzetrészeket nem lehet összehasonlítani, sem az egyéni rászorultságot nem lehet Budapestről eldönteni.
Az oktatás teljes struktúrája kiépült az óvodáktól a felsőoktatásig, a hangsúly az óvodákon van, 17 milliárdot kap erre az igen fontos intézményre a Kárpát-medence, beleértve a szórványvidékeket is, mert tapasztalat, hogy az a gyerek, aki magyar óvodában kezdi a tanulást, az többnyire végig megmarad a magyar oktatási rendszerben.
A kulturális támogatásokat hosszan lehet sorolni a műemlékvédelemtől az I. világháborús emlékművek helyreállításáig vagy az olyan tematikus évekig, mint a Márton Áron-év volt, vagy idén a Szent László-év.
A Kőrösi Csoma Sándor program nagy sikerére még Semjén Zsolt sem számított a 2010-es indításkor. Ott is emelték a létszámot, jelenleg 115 fiatal vesz részt benne, míg a volt Osztrák-Magyar Monarchia területén szórványban élő magyarok között 65-en dolgoznak a Petőfi program keretében.
A magyar kormány nagy demográfiai koncepciója most készül, célja, hogy minél több intézkedése legyen kiterjeszthető a külhoni családokra. A gazdasági támogatást ugyanolyan fontosnak tartja a kormány, mint az oktatás és a kultúra segítését. A Vajdasággal kezdődött és a Kárpátaljával folytatódott a munka, mert ez a két régió nem része az Európai Uniónak, de folyamatosan sor kerül a többi nemzetrészre is pályázatok, hitelek, közös vállalkozások formájában.
A nemzetegyesítés folyamata sikeres
Ami a nemzetegyesítés folyamatát illeti: 835 ezren tették le az állampolgársági esküt a kedvezményes honosítás révén, ők azok, akik, illetve felmenőik Trianon következményeként lettek más országok állampolgárai, míg 115 ezer azoknak a száma, akiket nem kellett honosítani, mert Magyarországról mentek el, náluk csak meg kellett állapítani a jogosultság tényét.
30 ezer volt az elutasított kérelmező, többségüknél a nyelvtudás hiánya volt az indok. A miniszterelnök-helyettes úgy véli, hogy ebben valóban differenciálni kell, mert más eset, ha valaki Csíkszeredában nem tud magyarul, mint aki Ausztrália közepén nem gyakorolhatta anyanyelvét, és ezért rosszul fejezi ki magát.
Ami megillet másokat az Európai Unióban, azt kérjük mi is – mondta Semjén Zsolt az autonómiával kapcsolatban. Semmi olyat nem kérünk, amire ne lenne példa más európai országokban, amelyekben a működő autonómiák bizonyítják, hogy hatásukra a gazdaság is fellendül.
Ami pedig a szomszédos országokban működő pártokat illeti, a döntő az, hogy az általuk képviselt magyarság érdekeit mennyire tudják érvényesíteni, azaz jutnak-e kormányzati szerephez. Ezért fontos az összefogás. Ami a Felvidéket illeti, a magyar nemzetpolitika partnere a Magyar Közösség Pártja. A Híd magát zárta ki a MÁÉRT-ból azzal, hogy deklarálta: nem tartja magát etnikai pártnak. Ez azért kulcsfontosságú kérdés, mert így fennállhat az a helyzet, hogy magyar tagjai pártpolitikai szempontból adott esetben a magyarság érdekei ellen szavaznak. Csak üdvözölni lehet, ha a Magyar Közösség Pártja meg tud állapodni bizonyos kérdésekben a Híddal, de ez az ő dolguk. Magyarország számára az MKP meghatározó értéket jelent regionális pártként is, mert a helyi önkormányzatokban kőkeményen helytállnak képviselői.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Wetzel Tamás miniszteri biztos csak rövid kiegészítéseket kívántak tenni a miniszterelnök-helyettes alapos és átfogó tájékoztatójához. Potápi Árpád János elmondta, hogy munkatársai 40 ország diaszpóra politikáját vizsgálták meg, Magyarország az élen jár közöttük a 2,5 milliós magyar diaszpórával való törődést illetően, bár tanulni sokaktól lehet, elsősorban az írektől. 212 magyar iskola működik a nyugati országokban, most ezek megerősítésére törekednek, szem előtt tartva, hogy az ideiglenesen külföldön dolgozó magyarok gyerekei tanulmányaikkal összhangban legyenek az itthoniakkal.
Wetzel Tamás mind a hazai, mind a külképviseleti szervek munkáját dicsérte. A honosítás olajozottan működik, noha napi 3-400 kérelem fut be. Kiemelte a jogkiterjesztés lépéseit, amely tavaly a hadigondozást érintette, idén pedig az anyasági támogatást. Jelentős változás az is, hogy a külképviseletek az elektronikus személyazonosító okmányok kiadásával megkímélik a hozzájuk forduló magyarokat a hosszú és költséges hazautazásoktól.
A bizottsági tagok közül Szávay István a Jobbik és L. Simon László a Fidesz képviselője egyaránt figyelmeztetett arra, hogy Trianon közelgő századik évfordulójára időben fel kell készülnie a nemzetpolitikának. Ne az utódállamok narratívája uralkodjék az európai szellemi térben. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes megnyugtatta a képviselőket, hogy nem feledkeztek meg a dátumról, neki személyes elképzelései is vannak, de ezeket még a kormánnyal meg kell tárgyalni.
