,,Ma, Karácsony éjszakáján minden, még a legkeményebb szívű ember is ismét gyermek lesz… Boldog lesz… Hacsak egy pillanatra is. Legalább addig, amíg gyermekét örülni és boldognak látja.’’ Az egyházi év leghosszabb éjszakáján emlékezünk Krisztus születésére. Csodálatos varázsa van Karácsony éjszakájának! A kemény szívek meglágyulnak, a reményvesztettek bizakodóvá válnak, a felnőttek ismét boldog gyermekek lesznek, a fagyos karácsonyi éjben leolvadnak az emberi szívek kemény jégpáncéljai. A különös hideg éjszakában ünnepi hangulat járja át az emberek szívét… ,,Ma mindenkiben pici lángok gyúlnak, ma mindenkiben zöld remények élnek, ma keservét senki sem érzi, sorsának, hidegnek, télnek. Ma minden szívben fény csordul bele, ma mindenki vár valamit!…,, Ki ez a valaki, akit a csillogó gyermekszemek a ragyogó karácsonyfa alatt várnak? KI ez a Valaki, aki után epedve sóhajtozik az emberiség? Ki ez a Valaki akitől új világot és eszmét remél? Ez a Valaki a történelem legnagyobb alakja. Karácsony éjszakáján béke, csend és öröm honol minden keresztény családban. Gyertyafényes karácsonyfa, fenyőillat, az éjféli mise, az öröm és béke záloga. Karácsony éjszakáján megtelt az egyházkarcsai római katolikus templom, ahol a szépen feldíszített templomban ünnepi szentmisére került sor, amelyet Mgr. Szalay Gyula címzetes esperes-plébános celebrált. Szentbeszédében Krisztus születéséről elmélkedett, aki szolidaritást vállalt az emberiséggel. Magára vette minden gyengeségünket, hogy megváltson minket. Karácsony számunkra a remény üzenete: velünk az Isten. Felragyogtassa Isten dicsőségét és meghozza az embereknek az igazi békét.
Az ünnepi éjféli karácsonyi mise után sor került a templom udvarán álló karácsonyfa megáldására, amelyen falunk elöljárói, falunk apraja-nagyja és a környékbeli falvakból érkező hívek is részt vettek. Szinte megható volt, hogy az éjféli szentmise után senki sem sietett haza, mert a templom ajtajában Szalay Gyula esperes-plébános és falunk elöljárói minden egyes hívőnek áldott, boldog Karácsonyt kívánt, majd agapéra invitált mindenkit a fenyőfa köré. Az agapé alatt szebbnél szebb karácsonyi énekek szólaltak meg énekkarunk kíséretében.
Talán mi is elmondhatjuk Ady Endrével:
Harang csendül, ének zendül
Messze zsong a hálaének,
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek.
Számunkra ez az éjszaka felejthetetlen marad, és örülünk annak, hogy együtt ünnepelhettünk, mint egy nagy család, és ha a gyertyák fényei majd Karácsony után kialszanak, hitünk fénye nem alszik ki soha.
Felvidék Ma, Mgr. Juhász Ferenc
