500 református találkozik címmel szervezett családi napot Szádalmáson az Abaúj-Tornai Református Egyházmegye június 24-én. A rendezvényen több mint kétszer 500 református találkozott a megye huszonhárom anya-, illetve huszonegy leány- és szórványgyülekezetéből. A rendezvénynek a szomszédos Gömöri és Zempléni Egyházmegyéből, Pozsonyból, Zürichből, Magyarország több településéről, Kanadából és Hollandiából is voltak résztvevői.
Az első alkalommal megszervezett rendezvény kapcsán Orémus Zoltán, az Abaúj-Tornai Református Egyházmegye esperese a Felvidék.ma-nak elmondta: „Első alkalommal szerveztünk az egész egyházmegyére kiterjedő családi napot. Gyülekezeteink nagy része csatlakozott a rendezvény előkészületeihez is. A családi nap alkalmával egy közös találkozás jött létre. A reformáció 500. évfordulója alkalmából a református egyház olyan teret biztosít, ahol az ige mellett a közösségben építő jellegű előadásokkal, versenyekkel találkozhat az Abaúj-Tornai Református Egyházmegye reformátussága.”
Az egyházmegyei családi nap szabadtéri evangelizációs istentisztelettel vette kezdetét Százvai László kisvárdai lelkipásztor és az Abaúji Kamarakórus szolgálatával. „Luther Márton a jól ismert történelmi események sorozata szerint a wittenbergi vártemplom kapujára kiszegezte azt a kilencvenöt tételt, amellyel ő nem valami újat akart kezdeni, s főleg nem egyházszakadást akart elindítani, hanem egészen egyszerűen nem tehette, hogy ne szóljon, mert akkor még Ágoston rendi szerzetesként keresve a kegyelmes Istennek az igazságát, szeretetét, kezébe vette a szentírást, és az ige kétélű éles kardja belehasított szó szerint az ő életébe. Felismerte, megértette: „Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék.”
A reggeli istentisztelet résztvevői (Fotó: Beke Beáta/Felvidék.ma)
Nem újat akart ő, hanem hogy az anyaszentegyház, amelyet olyannyira szeretett, visszatérjen Istennek a szentírásban, a Bibliában adott kijelentéseihez. Azt, hogy visszaformálódjon az anyaszentegyház, és vegye komolyan mindazt, amit az igében nekünk ajándékozott a Mindenható Isten. És éppen ezért szeretném, ha ezen a mai napon a szívünkbe és fejünkbe is beírnánk, hogy a reformáció nem hitújítás, hanem visszaformálódás az eredetihez, az egyedül igazhoz, az alaphoz, amely a szentírás. Semmi újat nem hirdettek a reformátorok ahhoz képest, amit a szentírásban Isten nekünk adott” – mondta Százvai László kisvárdai lelkipásztor.
Finomabbnál finomabb kalácsokat lehetett kóstolni a sátraknál (Fotó: Beke Beáta/Felvidék.ma)
A gyermekek részére játékos istentiszteletet tartottak a szádalmási iskola épületében, ahol szintén helyet kapott az imasarok és a lelki gondozás. A délelőtt folyamán Badin Ádám Meseszínháza előadásában a „Valaki mindent lát“ című mesejátékot tekinthették meg a gyerekek. Az érdeklődők meghallgathatták dr. Dienes Dénes Reformáció Abaúj-Tornában című előadását. Az iskola tornatermében kapott helyet az évforduló alkalmából készült kiállítás és a gyülekezetek tablós bemutatkozása.
A családi nap részletes programjának kidolgozását, előkészítését, a szervezési feladatok elosztását egy lelkipásztorokból alakult külön testület végezte. „Komoly munkacsoport vett részt a szervezésben. Az előkészítésben a lelkészek, helyi szinten az önkormányzat, a presbiterek, illetve az egész falu megmozdult. Tegnap mintegy 30 önkéntes jött segíteni a helyszín előkészítésében, ma pedig reggel ötkor találkoztunk újra, hogy további dolgokat kiküszöböljünk“ – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Nt. Varga Zoltán szádalmási lelkipásztor.
Pintér Béla adott koncertet (Fotó: Beke Beáta/Felvidék.ma)
A gazdag program részeként Pintér Béla adott koncertet, illetve a szádellői Remény zenekar. Felléptek a magyarbődi hagyományőrzők és a szinai Rozmaring, valamint a Rozsnyói Református Alapiskola diákjai. Bemutatkozott a szalóci cigánymisszió zenekara és a Diakóniai Központ is. A nap folyamán került sor a gyülekezetek gulyásfőző versenyére, amelyet a jabloncaiak nyertek, valamint a gyerekek kispályás focibajnokságára, amelyet Nagyszalánc csapata nyert, illetve a sátraknál bárki megkóstolhatta a „kálvinisták kelesztett finomságait”, azaz a finomabbnál finomabb kalácsokat.
