A „16+1 együttműködést” 2011-2012-ben Kína és 16 közép-kelet-európai állam közötti transzregionális platformként hozták létre. Mivel Magyarország lesz a házigazdája az idei miniszterelnöki csúcstalálkozónak, így érdemes megvizsgálni a „16+1 együttműködést”.
Az előzmények
A platform előzményei még 2011-ig nyúlnak vissza. Wen Jiabao, Kína korábbi elnöke magyarországi látogatásán kijelentette, hogy Kína elkötelezett a közép-kelet-európai (KKE) országokkal történő kapcsolatok fejlesztése iránt, és ennek érdekében egy új mechanizmus kialakítását jelentette be.
Egy évvel később Varsóban Kína és a 16 KKE állam kapcsolataik intézményi koordinálására létrehozták a „16+1 együttműködés” elnevezésű platformot, amely nyíltan Kína nagy külpolitikai terve, az „Egy övezet egy út” részét képezi. A mechanizmusban 16 KKE állam vesz részt: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Montenegró, Szerbia, Szlovénia, Bulgária, Románia, Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia, Lettország, Litvánia és Észtország.
2014 decemberében aláírták a „16+1 együttműködés” első nagyszabású infrastrukturális projektjét, a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítását. Támogatták a Kína-KKE Üzleti Tanács felállítását Varsóban, amelybe a regionális gazdasági szervezetek önkéntesen beléphetnek. Döntés született az első ágazati koordinációs központok létrehozásáról: Budapesten a Kína-KKE Turisztikai Koordinációs Központról, illetve Varsóban és Pekingben a Kína-KEE Befektetési Koordinációs Központról.
A 2015 novemberében tartott Suzhou-i csúcstalálkozón megerősítésre került, hogy a kínai fél a „16+1 együttműködést” az „Egy övezet egy út” tervhez szervesen kapcsolódó mechanizmusként kezeli. A felek támogatták az adriai-, a balti- és a fekete-tengeri kikötők és kapcsolódó ipari parkok együttműködését és azok gazdasági folyosókkal való összeköttetését biztosító tervet.
A 2016 novemberében rendezett Riga-csúcstalálkozó legfontosabb eredménye a Kína–KKE Befektetési Alap megalapítása volt. A felek megegyeztek, hogy infrastrukturális fejlesztéseiket egyeztetik a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) útvonalaival.
A „16+1 együttműködés” jellemzői
A „16+1 együttműködés” fontos jellemzője, hogy tudatosan laza intézményrendszeren belül működik, azaz az egyes országok jellemzően önkéntes alapon döntenek arról, miként kapcsolódnak be a mechanizmus szerveinek munkájába.
Olyan közös regionális fórummá vált, amely közelebb hozza egymáshoz a kelet-közép-európai országokat. Mindez eddig érdemben nem csökkentette a régió hagyományosan nyugat-európai irányultságát, de hosszabb távon várhatóan a regionális identitást fogja erősíteni. Ha az Európán belüli politikai folyamatokra tekintünk, ennek jelentősége a későbbiekben fog megmutatkozni.
Bár az együttműködés több területre is kiterjed, elsősorban továbbra is a gazdaság dominál. Az együttműködés motorja Kína, míg a KKE országok nem képesek egységes álláspontot megfogalmazni. Ez az asszimetria egyfelől az intézmények létrehozásában és működtetésében érhető leginkább tetten. Kína tudatosan figyel a kisebb résztvevő államok érdekeire, de a gyakorlatban továbbra is erős a verseny a régió államai között a kínai befektetésekért, és ez nem valószínű, hogy a közeljövőben változni fog.
A „16+1 együttműködés” megítélése
Egyes szakértők úgy vélik, a tizenhat ország eltérő történelmi múltja, valamint különböző politikai helyzete miatt megkérdőjelezhető az együttműködés működőképessége.
Csalódást kelt a KKE országok számára, hogy a „16+1 együttműködés” ellenére továbbra sem növekedtek erőteljesen a kínai befektetések. Elmaradtak a zöldmezős beruházások, amelyek munkahelyteremtő képességük miatt rendkívül népszerű eszközei a belpolitikának.
Az „16+1 együttműködésre” leselkedő legnagyobb veszély az EU irányából jöhet. Annak ellenére, hogy az együttműködés nem számít kiemelt témának az EU-Kína kapcsolatokban, egyes uniós vezető körök (és tagállamok kormányai, például Németország) szerint a régiónak nincs szüksége új, unión kívüli csatornára a Kínával való kapcsolatok menedzseléséhez. Ez az irányelv nem csupán a tagországokra, hanem az öt tagjelölt balkáni országra is igaz.
A „16+1 együttműködés” az elmúlt évek során komoly fejlődésen ment keresztül és egy működő transzregionális platformmá vált. A létrejött intézmény egy olyan rugalmas és pragmatikus mechanizmusnak tekinthető, amely egyfelől érdemben javította Kína és a KKE régió kapcsolatát, másfelől mintát biztosít az „Egy övezet egy út” keretein belül Kína és más régiók kapcsolatainak fejlesztésére. Ezért hosszú távon akár az EU és Kína közötti együttműködés mintájául is szolgálhat, különösen, ha az USA és az EU távolodása folytatódik. Ennek feltétele azonban, hogy a „16+1 együttműködés” hatékony választ adjon az előtte tornyosuló számtalan kihívásra.
(gazdasag.sk/Felvidék.ma)
