A Duna Televízió Vannak vidékek című műsorában november 7-én Dél-Gömör tájegységet mutatták be. Az Ipolytól a Sajóig, Rimaszombattól a Tornai Karsztig folytatta útját a Vannak vidékek műsorának stábja. Olyan hírességekkel ismerkedhettek meg a nézők, mint Tompa Mihály, Kármán József, vagy a magyar Dr. Faustus.
A mai magyar-szlovák határ mindkét oldalán, az egykori Gömör és Kis-Hont vármegye déli részére kalauzolta el a nézőket a Duna Televízió. Gömör és Kis-Hont határa sokat változott az évszázadok folyamán. Jelenleg Észak-Magyarországhoz tartozik a déli fele és az északi Dél-Szlovákiához. A gömöriek élete mindig szorosan kapcsolódott a nógrádiakéhoz és az abaújiakéhoz.
Gömör a Magyar Királyság egyik legrégebbi vármegyéje volt. Később egyesült Kis-Hont vármegyével és a XVIII. század végétől csaknem másfél évszázadon állt fel Gömör és Kishont vármegye. 1918-ban a megye legnagyobb része az újonnan alakult Csehszlovákia része lett, kivéve egy kis területet Putnok környékén. 1923-ban a csonkamegyét összevonták Borsoddal, majd 1938-ban a megye legnagyobb részét ismét Magyarországhoz csatolták az I. bécsi döntéssel. Ekkor az önálló Gömör és Kis-Hont, illetve Borsod vármegyék újraalakultak. 1945-ben azonban ismét egyesültek Borsod-Gömör megyeként és immár nem csak ideiglenesen. Ez a rövid életű közigazgatási egység azután az 1950-es megyerendezés során egyesült Abaújjal és Zemplénnel, így jött létre a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye. 1993-ban Csehszlovákia felbomlásával Gömör és Kishont csehszlovákiai része Szlovákiához került. Gömör vármegye nevét ma Magyarország települései közül már csak egy kis falu Gömörszőlős őrzi nevében. A Felvidéken annál több, hiszen a régi nagy központ, Gömör várának a romjai is itt találhatók.
B. Kovács István történész a műsorban Gömörország történetéről beszélt és elmondta, hogy a táj nevét minden bizonnyal a sokszínűségből eredeztetik. Hiszen cseppkőbarlangokat rejtő karszt, érchegység, dombvidék, a Medves, ami egy vulkanikus hegység. Annyira sokszínű ez a táj, hogy méltán nevezhető országnak – jelentette ki a műsorban B. Kovács István. Ugyanúgy a nemzetiségek és a vallások terén is elmondható ugyanez a tájról.
A hanvai református parókia tornácán található Tompa Mihály emléktáblája, Nemesradnóton született Pósa Lajos költő, valamint innét származott Radnóti Miklós édesapja is. Csízen gyógyfürdő található, ami a mai napig működik. Ádám Éva a Gömör-Kishonti Múzeum munkatársa mutatta be Rimaszombat városát és annak nevezetességeit. A műsorban bemutatták Ajnácskő legendás várát is. Egyházasbást katolikus templomába sajnos a szlovák anyanyelvű plébános nem engedte be a Duna Televízió kameráját. A medvesaljai faluk történetéről és az ott élő emberek mindennapjairól a básti nyugdíjas otthon lakója Király Máli beszélt. Hidegkúton tájház őrzi a népi kultúra emlékeit. Varga Sándor a falu polgármestere a Trianoni határok végleges ledöntéséről, az ún. schengeni övezetről beszélt. Agócs Attila, a Füleki Vármúzeum igazgatója arról a kezdeményezésről is szólt, amelyet ebben az évben indítottak útjának, hogy a Dél-Szlovákiában található várak fenntartóit összefogja. Az igazgató a műsorban bemutatta a füleki várat is. A somoskői vár mellett a salgótarjáni bányamúzeummal is megismerkedhettek a nézők a műsorban, valamint a palóc ételek közül a macsánka elkészítését is bemutatták. Krasznahorka legendás vára és az Andrássyak másik jeles birtoka Betlér sem maradhatott ki a gömöri bemutatkozóból. Csodálatos festői szépségű a Szádelői-völgy, a Szár patak sziklacsodákkal teli szurdoka, valamint a domicai, a gombaszögi barlang és az aggteleki barlang is. Jósfavőn pedig a Hucul-ménes történetét mutatták be a műsorban.
Felvidék Ma, ka
A felvétel megtekinthető a Duna TV honlapján, illetve az alábbi videofilmen.
