Kistárkányban a hétvégén ismét a szilváé volt a fő szerep. Immár hetedik alkalommal került megrendezésre a hagyományos Szilvanap, amelynek sikerét az esős időjárás sem törte meg.
A Kistárkány és Környéke Polgári Társulás a község és számos segítő közreműködésének köszönhetően ezúttal is egy nagyon sikeres rendezvényt tudhat maga mögött. Az Aranka Vendégház udvara és annak környéke megtelt kézművesekkel, főzési tudományukat bemutató lelkes résztvevőkkel, fellépőkkel és látogatókkal.
Mókás műsorszám a színpadon (Fotó: Tökölyi Angéla/Felvidék.ma)
A rendezvényt évek óta számos közéleti személyiség is megtiszteli jelenlétével. Az idén is jelen volt Magyarország Kassai Főkonzulátusának képviseletében Szénási Lajos külgazdasági attasé, Pataky Károly, Kassa megye egyik alelnöke, Furik Csaba megyei képviselő, Kisgéres polgármestere, valamint a Bodrogközi EGTC vezetése, akiknek nagy szerepük volt már az első kistárkányi Szilvanap életre hívásában is. A számos résztvevő mellett Kistárkány község magyarországi testvértelepüléseinek képviselői is ellátogattak a rendezvényre.
A Szilvanapon az idén sem maradt el a hagyományos lekvárfőzés, melyben a látogatók is részt vehettek, hiszen a helyszínen készült a finom szilvalekvár hagyományos eszközökkel, rézüstben. A polgári társulás ügyes szakácsnői már két nappal a rendezvény előtt elkezdték az előkészületi munkálatokat, hogy győzzék a kemencében sült és főtt, hagyományos receptek alapján készült szilvás finomságok és egyéb népszerű étkek előállítását.
Sütnek, főznek, a rendezvény háziasszonya pedig frissítőt kínál kosarából (Fotó: Tökölyi Angéla/Felvidék.ma)
Az idén is készült töltött káposzta, szilvás gombóc, derelye, krumplilángos szilvalekvárral, és számos egyéb finomság. Minden tiszteletet megérdemeltek a napjukat jó hangulatban a kemence mellett töltött asszonyok, akik fáradhatatlanul dolgoztak a szilvanap töretlen sikeréért, és a főzésen túl mindenkihez volt egy jó szavuk, és a kiszolgálás mellé egy mosoly is jutott minden kóstolni vágyó látogatónak. A szilvás finomságok és a szilvapálinka kóstolása, a szórakoztató programok, a vásárosok és a jó hangulat az eső ellenére is odavonzotta a látogatókat.
Kondás Aranka, a rendezvény szervezője és egykori megálmodója elmondta, hogy rendszeresen visszajáró és új látogatók is megjelennek a rendezvényen minden évben, csakúgy, ahogy a fellépők között is vannak visszajárók és újak is egyaránt. Az idén pedig több új kézműves vásáros is jelentkezett, ez minden bizonnyal annak köszönhető, hogy sok helyre eljutott már a Szilvanap híre.
A kistárkányi pálinkafőzde épülete (Fotó: Tökölyi Angéla/Felvidék.ma)
Kondás Aranka elmondta, hogy a polgári társulás mellett idén is számtalan segítő és társszervező járult hozzá a rendezvény megvalósulásához. A község, helyi önkéntes segítők, a környékbeli települések önkormányzatai, helyi vállalkozók, és az anyagi támogatást biztosítók (Bethlen Gábor Alap, KultMinor, Bodrogközi EGTC, helyi és környékbeli vállalkozók) nélkül elképzelhetetlen lenne a rendezvény megvalósulása. Mindenkinek a segítségét nagyra értékeli, és reméli, hogy továbbra is megmarad a lelkesedés, és számos sikeres rendezvényt tudnak lebonyolítani közös erővel. Az új fellépők között említette az Abaújszináról érkező Rozmaring ének- és tánccsoportot, valamint a kassai Csermely kórust és a szepsi Vox Columbellae énekegyüttest.
A rendezvény ideje alatt a helyi pálinkafőzdében idén is nyitott napot tartottak. A látogatáson és a pálinkák kóstolásán túl Nagy Béla, a rendezvény egyik segítője a pálinkafőzde történetébe vezette be az érdeklődőket. Elmondta, hogy a községben 1957 óta működik pálinkafőzde, amelyet kezdetben a helyi szövetkezet működtetett, majd az állami gazdaság.
Nyitott nap a kistárkányi pálinkafőzdében (Fotó: Tökölyi Angéla/Felvidék.ma)
A gyümölcstermesztéséről híres Kistárkány, ahol már az 1890-ből származó hiteles adatok alapján 6500 szilvafa, 2500 almafa, valamint számos más gyümölcsfa volt, nem véletlenül hozott létre pálinkafőzdét. Elmondása szerint a híres tárkányi pálinka már akkor „ajtókat nyitogatott“, ha valahol célt akartak érni. 1990 után a pálinkafőzde egy rövid időre magánkézbe került, ám nem sokkal később a község visszavásárolta, és azóta is önkormányzati tulajdonban működik. 2002-ben részlegesen felújították az egykor vásárolt berendezéseket, és azóta évente átlagban 10 ezer liter pálinkát állítanak elő a környékbeli gyümölcstermesztők számára. Az egyszerre ötszáz liter cefrét feldolgozni képes főzde öt-hat órán belül képes tiszta pálinkát előállítani az alapanyagból. Fülöp István főzőmester beavatta a látogatókat a főzde működésébe, és elmondta, hogy elsősorban a gyakorlatban sajátította el a pálinkafőzés tudományát, melyek közül legnépszerűbb a szilva-, alma- és a körtepálinka. Elmondása szerint a most jóváhagyott állami szabályozás, amely szerint a házi pálinkafőzés 25 liter mennyiségig zöld utat kapott (igaz, több kritériumnak való megfelelés mellett) nem fogja befolyásolni a főzdében készült pálinka iránt mutatkozó igényt.
A Hunyadi Mátyás életterei című kiállítás anyagából (Fotó: Tökölyi Angéla/Felvidék.ma)
A kézműves foglalkozások, népi mesterségek bemutatója, kirakodóvásár, lovaglás, íjászbemutató, jurta, népzene, néptánc és számos más érdekesség mellett az idén egy kiállítás is várta a látogatókat Kistárkányban. A helyi kultúrházban szombaton délben nyitották meg a Hunyadi Mátyás életterei című tárlatot, ahová Bogdán Tibor, a Magyarság Háza programszervezője invitálta a Szilvanap látogatóit. Az invitálást Csoma Gergely fotó- és szobrászművész előadása erősített meg, aki a Mátyás király idejében Moldvába kitelepített magyarok nyelvén írott szabófalvi verset szavalt el, Lakatos Demeter tollából. A budapesti Magyarság Háza, mint a Mátyás király-emlékév lebonyolítója számos településre igyekszik eljuttatni az emlékévvel kapcsolatos kiállításait és programjait.
A Bodrogközi településekre, köztük Kistárkányba is a Bodrogközi EGTC közreműködésével jutott el a kiállítás anyaga, mely egyben a megnyitó történelmi előadással és kultúrműsorral egybekötött programját és levezetését is biztosította.
Remeczki Imre történelemtanár Sárospatakról, Kondás Aranka (a háttérben), Bogdán Tibor, Bálint Csilla polgármester, Szénási Lajos és Szabóné Kémeri Klára, a Bodrogközi EGTC igazgatja (Fotó: Tökölyi Angéla/Felvidék.ma)
A kiállításmegnyitón Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója levélben küldött szavait Bogdán Tibor tolmácsolta, majd azt követően Mátyás király nagyságáról és példamutatásáról szólt. Csibi Krisztina Kistárkányba eljuttatott üzenetében Garay János költő „Csak törpe nép felejthet ős nagyságot, / Csak elfajult kor hős elődöket; / A lelkes eljár ősei sírlakához, / S gyújt régi fénynél új szövétneket.” szavaival köszöntötte a kistárkányiakat, majd a következőképpen folytatta: „..olyan esztendőben, amikor egy igazán nagy hős elődre emlékezik a magyarság, történelmünk soha meg nem sárguló lapjainak régi fényénél akarunk új szövétneket gyújtani a kistárkányi magyarokkal, hogy e fénynél még tisztábban kirajzolódjék előttünk, miért volt oly sikeres, eredményes uralkodó Hunyadi Mátyás, miben áll az ő nagysága. Kivételes pillanat ez a minden magyar összetartozását jelképező Magyarság Háza életében, hiszen itt, több száz kilométerre az anyaország szívétől is jelét adhatjuk együvé tartozásunknak….. Ez hozott össze bennünket ma és a szándék, hogy megmutassuk egymásnak: mi nem törpe nép és elfajult kor, hanem lelkes nemzet fiai vagyunk, akik a jövőbe tekintés mellett képesek a múltra is visszanézni, képesek a valahai jó példákból, az egykori tanulságokból, bölcsességekből napjainkra és holnapjainkra nézve is okulni, meríteni.”
Elmondható, hogy az esős időben a látogatók számára a szilvapálinka mellett igazi lélekmelegítő volt az idei Szilvanap tartalmas programja is, amelyet az érdeklődők száma bizonyított.
