Magyarország azóta erősödik, amióta felismerte a nemzeti összetartozás erejét – közölte a Fidesz kedden, a nemzeti összetartozás napján az MTI-vel. Országszerte megemlékezéseket tartanak ma a nemzeti összetartozás napja, június 4. alkalmából.
Emlékeztettek: a 2010-ben megalakult Országgyűlés egyik első döntése volt, hogy a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította június 4-ét, a trianoni békediktátum aláírásának napját.
„Ezzel szimbolikusan is hátat fordítottunk annak a Gyurcsány-korszaknak, amely nem tekintette a nemzet részének a külhoni magyarokat és gyűlöletkampányt folytatott ellenük”
– fogalmaztak a közleményben, megjegyezve, hogy „Gyurcsányék a nemzeti összetartozás napjának bevezetését sem szavazták meg”.
Hangsúlyozták: Magyarország azóta erősödik, amióta felismerte, és a mindennapok részévé tette a nemzeti összetartozás erejét gazdasági, szellemi és minden értelemben.
Az erős nemzeti összetartozásra minden eddiginél nagyobb szükség van, mert a bevándorláspártiak – köztük a Gyurcsány vezette ellenzék – célja a nemzetek Európájának felszámolása, a nemzeti szuverenitás és a nemzeti identitás gyengítése, és egy új kevert népességű Európa létrehozása – magyarázták.
„Mi azonban szeretnénk megőrizni Magyarországot a magyarok országának, minden magyar hazájának, éljenek akár a határon túl, vagy bárhol a világon”.
KCSSZ: a nemzeti összetartozás napja legyen a családbarát Magyarország napja is egyben
A nemzeti összetartozás kötőelemei a többség által vállalt közös értékek. Lehet persze kötőelem a közös gyász is. Így volt ez közel száz évig, hiszen a szégyenteljes trianoni békediktátum aláírásának évfordulójára csak elszoruló szívvel tud emlékezni a magyar. Az élet jogán egyszer azonban minden gyászévnek véget kell érnie. A gyász lezárása a megújuló élet kezdete is egyben, melynek szilárd alapja a múlt, a ráépülő ház pedig a jelen tégláiból összeálló jövő.
Minden sikeres országban található egy olyan közös hit, felvállalás, amelyet a többség elfogad és magénak vall. Magyarországnak ilyen, közösen vállalt, kikezdhetetlen értéke lehet a családbarát szemlélet. Ez lehet a magyarság számára az az érték, amelyet liberális, konzervatív, bal- és jobboldali egyaránt magáénak vall. Amit mindenki erősít és senki sem rombol. A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége azt javasolja, hogy a Nemzeti Összetartozás Napja legyen eztán a Családbarát Magyarország Napja is egyben. Így kaphatna helyet a nemzeti összetartozás üzenetében a magyarság szomorú múltja mellett a reményteljes jövő is. Hiszen a gyászt csak a jövő ígérete enyhítheti – olvasható a KCSSZ által a nemzeti összetartozás napja alkalmából megfogalmazott közleményben.
***
Országszerte megemlékezéseket tartanak ma a nemzeti összetartozás napja alkalmából
A fővárosban, a központi ünnepségen Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára mond ünnepi köszöntőt a Parlament előtt. Ezt követően Szarka Tamás vezényletével több ezer diák énekli el a Kézfogás című dalt.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár korábban az MTI-nek elmondta: a nemzeti összetartozás napján 94 külhoni testvériskolával rendelkező iskola, összesen 188 iskola tanulói vesznek részt a programokon. A magyar iskolákból 2600, külhoni iskolákból csaknem 2300 gyerek érkezik, Erdélyből, Szerbiából, Szlovákiából és a Kárpátaljáról.
Szarka Tamás Kossuth-díjas művész) diákokkal énekli a Kézfogás című dalt. (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
Szintén Budapesten, az Arénában István, a király előadással emlékeznek meg.
Az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága ülést tart. Napirendjük szerint a 2020. év nemzeti összetartozás évének nyilvánításáról szóló határozati javaslatról tárgyalnak majd.
Emellett országszerte és a határon túlon is megemlékeznek a trianoni békeszerződés 99. évfordulóján. Megemlékezést tartanak többek között, Pécsen, Miskolcon, Gyulán, Hódmezővásárhelyen, Székesfehérváron, Balassagyarmaton, Jászberényben, Debrecenben, valamint a szlovákiai Révkomáromban.
A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta, és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként
Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra.
Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
(MTI/Felvidék.ma)
