E cím alatt tartotta meg március 26-án Agárdon második országos értekezletét a Történelmi Alkotmányunkat Helyreállító Szövetség (TAHSZ). A vitafelszólalások során Dr. Práznovszky Miklós, a magyar történelmi családok Nobilitas Carpathiae felvidéki civil szervezet országos elnöke elmondta, hogy a TAHSZ Alkotmány-helyreállító Szövetséghez nemcsak szervezetük tagjai létszámával csatlakoztak, hanem a jövőben alkalmazandó történelmi alkotmányhoz kidolgozott állásfoglalásukkal.
A szövetség idén január 9-én jött létre annak érdekében, hogy a társadalmi szervezetek és a természetes személyek széleskörű összefogásával elősegítsék az ezeréves történelmi alkotmányuk jogfolytonosságának helyreállítását az 1944. március 18-i állapothoz viszonyítva. Az alapító értekezleten három pontból álló felhívást fogalmaztak meg, amelyhez a január 29-i értekezleten további személyek csatlakoztak. A TAHSZ március 5-én Budapesten megtartott első országos értekezletén további három ponttal bővítették a felhívást, amelyet a több mint tízezer személyt számláló 50 csatlakozó társadalmi szervezet és természetes személy névsorával megküldtek az alkotmányozási folyamatban illetékes közjogi méltóságoknak azzal a követeléssel, hogy a felhívást mint közindítványt a házelnök a legközelebbi nyilvános országgyűlési ülésen olvassa fel.
A TAHSZ második, az elmúlt hétvégén Agárdon megtartott országos értekezletének az volt a célja, hogy a már csatlakozott természetes és jogi személyek megerősítsék szövetségüket, valamint új tagokkal bővítsék soraikat egy minél nagyobb hatékonyság elérése céljából. Dr. Boór Ferenc, a szövetség egyik szervezője bevezető tájékoztatásában ismertette, hogy a házelnök nem tett eleget a TAHSZ múltkori követelésének és az országgyűlés ülésén nem olvasta fel a hatpontos felhívást. Hozzátette, hogy a legújabb, alkotmányozással kapcsolatos fejlemények semmi jelét nem mutatják annak, hogy a hatalom jelenlegi képviselői hajlandóak lennének helyreállítani annak a történelmi alkotmánynak a jogfolytonosságát, amely 1944. március 19-én a német megszállás folytán erőszakkal, a nép akarata ellenére megszakadt. Ez az állapot fennáll ma is, húsz évvel a kommunista diktatúra eltávolítása után.
Az értekezlet délelőtti napirendje során a cél érdekében előadást tartottak Szabó Sándor András pályázati és innovációs tanácsadó, Ludányi Horváth Attila nyugalmazott közgazdász és diplomata, Dr. Bakos Batu, a Magyarok Nagyasszonya Szent Korona Lovagrendjének nagymestere, Dr. Szőllösi József, az Alkotmányos Jogfolytonosságot Helyreállító Nemzetgyűlés elnöke és Dr. Varga Tibor jogtörténész, a Szentkorona Alapítvány elnöke. Felszólalásukban szinte egyöntetűen annak adtak hangot, hogy a magyar nemzet számára a történeti alkotmány az egyedül elfogadható megoldás, mert azt az alkotmányt elődeink hozták létre vérük és verejtékük árán azért, hogy átadják a következő nemzedékeknek. Ez az alkotmány Szent István királyunk Szűzanyánkkal kötött szövetséggel van megszentesítve, ezért semmilyen földi hatalomnak nem áll jogában ezt az ezeréves alkotmányt hatályon kívül helyezni. Egyetlen politikai hatalom sem hivatott eljárni a 67 évvel ezelőtt megszakadt alkotmányos jogfolytonosság helyreállításában. Erre kizárólag a magyar nemzet illetékes az Alkotmányos Jogfolytonosságot Helyreállító Nemzetgyűlés képviseletében.
A délutáni vitafelszólalások során Dr. Práznovszky Miklós, a magyar történelmi családok Nobilitas Carpathiae felvidéki civil szervezet országos elnöke elmondta, hogy az TAHSZ Alkotmány-helyreállító Szövetséghez nemcsak szervezetük tagjai létszámával csatlakoztak, hanem a jövőben alkalmazandó történelmi alkotmányhoz kidolgozott állásfoglalásukkal. Ehhez széleskörű támogatást nyertek a magyar történelmi egyházak képviselőitől, ismert közszemélyektől, neves történelmi családok képviselőitől, valamint számos bel- és külföldön élő személytől. Ezt az elért eredményt a Nobilitas Carpathiae felajánlotta a TAHSZ-nak a közös cél érdekében.
Az agárdi második országos TAHSZ értekezlet további négy ponttal bővítette a már korábban elfogadott hatpontos felhívást. Ezek a következők:
- Amennyiben a Magyar Országgyűlés valóban helyre kívánja állítani a történelmi alkotmányunk jogfolytonosságát, akkor ki kell mondja, hogy az 1944. március 19. óta létezett politikai és alkotmányos rendszerek, így az 1989-90-ben megalakított rendszer is máig törvénytelenek, illetve az elmúlt bő 20 évet tekintve azt, hogy törvényességében nem megalapozott;
- A Magyar Országgyűlés a jelenlegi törvényességében megalapozatlan (illegitim) helyzetében egyet tehet, hogy megállapítja átmeneti és korlátozott jogkörű állapotát és tényleges hatalmi helyzetéből kinyilvánítja, hogy Magyarország visszatér ősei jogrendjéhez, az 1944. március 18-i jogállapothoz, és kimondja a napjainkig terjedő időszak minden köz- és magánjogi aktusának elvi érvénytelenségét;
- A Magyar Országgyűlés külön jogszabályokban biztosítsa, hogy a széleskörű társadalmi részvétellel felállítandó közhatalom – az alkotmányozó nemzetgyűlés döntsön arról, hogy az elmúlt közel 67 éves időszak jogszabályaiból melyeket minősít a történelmi alkotmányunk alapelveivel – a Szent Korona értékrendjével – összeegyeztethetőnek!
- A Magyar Országgyűlés addig is átmeneti jogszabályokban biztosítsa a meg nem újuló természeti kincsek eladásának tilalmát, a nemzeti vagyon és közszolgáltatások nemzeti tulajdonba vételét, megőrzését és működtetését, valamint a magyar élet, nemzet, haza védelmében a szociális és létbiztonsághoz, munkához, lakhatáshoz és egészséghez való alapvető jogokat.
A harmadik, utolsó értekezlet április 16-ra, két nappal az alaptörvénynek nevezett jogszabály tervezett megszavazási időpontja előtti napra van kitűzve, amelyen a TAHSZ egy végső állásfoglalást felhívást kíván elfogadni a magyar történelmi alkotmány jogfolytonosságának helyreállítása ügyében.
A szerző felvételei
