Csalódást keltőnek tartja a nemzetpolitikai államtitkárság a szlovák kisebbségi nyelvtörvény módosítását. Az államtitkárság állásfoglalásában úgy fogalmazott: Magyarország nagy várakozással tekintett a szlovák kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítása elé.
A szlovák parlament által május 25-én elfogadott törvénymódosítás eredménye azonban csalódást keltő – írták. Mint kifejtették: habár néhány vonatkozásban pozitív elmozdulás is tapasztalható, a törvény továbbra is fenntartja a bizonytalanságot, és így a félelem légkörét, hiszen sok esetben csupán lehetőségről, nem pedig kötelezettségről történik rendelkezés a kisebbségi nyelvhasználat biztosítása kapcsán.
Az államtitkárság szerint a jogszabály több olyan elemet is tartalmaz, ami egyértelmű visszalépés az eddigi gyakorlathoz képest, és számos olyan korábbi rendelkezést megőriz, ami a kisebbségi nyelveket használókat hátrányos helyzetbe hozza.
„Mélységes csalódással” értesültek például arról, hogy azokban a hivatalokban, ahol anyanyelve használatára létszámaránya alapján jogosult valamely nemzetiség, továbbra sem előírás, hogy legyen olyan alkalmazott, aki beszéli az adott nyelvet. A kisebbségek kiszolgáltatottságát növelő komoly visszalépésnek tekintik, hogy a törvénymódosítás alapján időbeli keret határozható meg a nemzetiségi nyelvű ügyintézésre. Diszkriminatívnak és a kisebbségi kereskedelmi televíziózás ellehetetlenítésére való törekvésként értékelik a kisebbségi nyelvű tévéműsorok államnyelven történő feliratozásának kötelezettségét, ami lehetetlenné teszi élő adás sugárzását, és gazdasági versenyhátrányt is jelent. Véleményük szerint abszurd az a rendelkezés is, amely az önkormányzati rendőrök esetében minden „jelenlevő” beleegyezéséhez köti a kisebbségi nyelv használatának lehetőségét.
Biztosak vagyunk abban, hogy Szlovákia érdekét az szolgálja, ha nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárai anyanyelvhasználatát az emberi jogok általános alapelvei és a nemzetközi előírások alapján, az érintettek általános megelégedésére rendezi – emelte ki az államtitkárság, hozzátéve: szilárd meggyőződésük, hogy csak olyan törvénymódosítás jelenthet megoldást a fennálló problémákra, amely összhangban van az Európa Tanács vonatkozó egyezményeivel, illetve az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa és a Velencei Bizottság ajánlásaival, és amely helyreállítja az államnyelv és a kisebbségi nyelvek használata között – az előbbi javára – megbomlott egyensúlyt.
Természetesen Magyarország továbbra is nyitott a konstruktív párbeszédre a Szlovák Köztársaság területén élő nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása érdekében – zárta állásfoglalását az államtitkárság.
MTI, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”28691,28693″}
