A szlovák kormány jóváhagyta az invazív fajok jegyzékét, amelyek szabad természetben történő elszaporodása aggodalmat kelt. A törvény azon özönfajok szabályozására irányul, melyek eredetileg nem honosak Szlovákiában, de az éghajlatváltozás és az emberi tevékenység következtében aggasztó módon terjedni kezdtek az ország területén.
Az invazív fajok súlyos és egyre növekvő veszélyt jelentenek az Európában honos biológiai sokféleségre. Az új, számukra idegen élőhelyekre bekerülő, ott nem honos növények és állatok túlsúlyba kerülhetnek a természetes növény- és állatvilághoz képest, és komoly károkat okozhatnak a környezetben.
A negatív társadalmi és gazdasági következmények között említést érdemel például az emberi egészségre, a halászatra, a mezőgazdaságra és az élelmiszer-termelésre gyakorolt hatásuk. A bővülő kereskedelem és turizmus, valamint a határokon átívelő áruszállítás, illetve a szándékos betelepítés rendkívül felgyorsította e fajok terjedését.
Közönséges ördögcérna (Fotó: Wikipédia)
Az Európai Unió komoly összegeket költ az invazív fajok elleni védelemre, és az általuk okozott károk felszámolására. Az invazív fajok korai észlelése, térhódításuk megakadályozása létfontosságú, hiszen a megjelenő fajokkal szemben sokkal könnyebb és költséghatékonyabb még a meghonosodásuk előtt fellépni. A sikeres küzdelem egyik feltétele, hogy felhívják a figyelmet az invazív fajokkal kapcsolatos veszélyekre.
A legtöbb idegenhonos faj az új környezetben nem képes életben maradni, illetve nem válik inváziós fajjá, hanem beépül az őshonos fajok közösségébe, és a tápláléklánc részévé válik. A veszélyt azok a fajok jelentik, melyek az új környezetbe kerülve képesek tömegesen, az ökológiai egyensúlyt felborítva elterjedni, tért hódítani. Erre azok alkalmasak, melyek gyorsan szaporodnak, változatos környezeti feltételek mellett is életképesek és versenyelőnyt élveznek az őshonos fajokkal szemben (például mert az új élőhelyen nincsenek természetes ellenségeik).
Spanyol csupaszcsiga (Fotó: mandiner.hu)
Szaporodásuk következtében hosszabb távon új egyensúlyi helyzet alakul ki, de addigra egyes őshonos fajok kiszorulhatnak (életterük beszűkülhet vagy akár ki is halhatnak). Az özönfajok megváltoztathatják az ökológiai viszonyokat, így kiszámíthatatlan hatást gyakorolnak a biológiai sokféleségre, és komoly gazdasági károkat okozhatnak.
Térhódításukat a természetes és természetközeli élőhelyeket veszélyeztető legjelentősebb tényezők között tartják számon. Számos növény- és állatfaj őshazájától távol, szándékos telepítés vagy véletlen behurcolás következtében, gyors elszaporodás révén a honos növény- és állatközösségeket kiszorítva, sokféleségét csökkenti, az élőhelyek elszegényedését okozza.
Az özönnövények erőteljesen átformálják környezetüket, gátolják más fajok csírázását és egyedfejlődését (árnyékolás, tápanyagelvonás, kioldódó anyagok). Az őshonos növényfajok kiszorításával egyúttal természetesen az eredetileg ott élő állatvilág táplálékbázisát is csökkentik, vagy akár meg is szüntethetik.
Fekete törpeharcsa (Fotó: slideplayer.hu)
Az özönnövényektől eltérően az inváziós állatfajok által a természetes, illetve természetközeli élőhelyeken okozott problémák meghatározása, felderítése sokszor nehéz, összetett feladat, mivel az állatok esetében a hatások lényegesen bonyolultabbak. Például egyes fajok más fajok egyedeinek elfogyasztásával, míg mások az azokkal való versengéssel vagy éppen a fajok közti kereszteződéssel okoznak károkat.
A szlovákiai jegyzékre, mely az uniós törvényi szabályozásra épül, hét növény és további tíz faj került fel. A jegyzéken szereplő fajokat tilos behozni, nevelni, illetve a szabad természetbe kijuttatni.
Az invazív növények listájára került a gyalogakác, az ürömlevelű parlagfű, az ártéri japánkeserűfű, a közönséges ördögcérna, a kőrislevelű juhar vagy zöld juhar, a kanadai aranyvessző – más néven kanadai istápfű, valamint a magas aranyvessző, illetve kései aranyvessző. Az invazív fajok listáján szerepel továbbá a fekete törpeharcsa, a spanyol csupaszcsiga, a díszes ékszerteknőc, a tüskés pikó vagy háromtüskés pikó, az amerikai nyérc, a folyami géb, a csupasztorkú géb vagy fekete-tengeri géb, a Kessler-géb vagy békafejű géb, feketeszájú géb, s az amuri kagyló.
Az invazív, nem őshonos fajok behurcolásának és terjedésének megelőzésére irányuló törvény idén augusztus elsején lépett hatályba.
