A határon túli magyarok szavazati jogán érintő kérdések megvitatására szervezett konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia és a Szegedi Egyetem a Külügyminisztérium támogatásával.
„A határon kívül élő állampolgárok parlamenti képviselete – A külföldön történő szavazás, példák és kihívások” című konferenciát annak szellemében hívták életre, hogy megismerjék a választójogi kérdésekben jártas, nemzetközileg elismert szakértők nézeteit. A konferencián előadást tartott többek között Martonyi János külügyminiszter, Áder János Európai Parlamenti képviselő, és Korhecz Tamás a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke is.
A konferencia fővédnöke, Martonyi János külügyminiszter azzal az alaptézissel indította előadását, hogy a külhoni állampolgárok szavazati joga a nemzeti szuverenitás körébe tartozik. Az új választójogi törvény megalkotásakor azonban figyelembe kell venni, hogy a magyarok évszázadok óta szoros kapcsolatban élnek a Kárpát-medence népeivel, valamint, hogy Magyarország az Európai Unió tagja.
A nemzetközi szabályozás a fő elveket rögzíti, a külhoni állampolgárok szavazati jogával nem foglalkozik, így az nemzeti hatáskörnek tekinthető. Emellett a külügyminiszter megemlítette a Velencei Bizottság jelentését, mely 57 ország gyakorlatát vizsgálta meg és azt mondja ki, hogy meg kell keresni a lehetőséget, hogy egyenlőséget teremtsünk az anyaországi és a határon túli magyarok jogállása között. Elmondta, Magyarország mindig is saját állampolgárának tekintette az elvándorolt nemzettársakat, azonban ez az elv a szomszédos országokban élő magyarokra nem vonatkozott. Az új szabályozás pedig ezt a diszkriminációt kívánja eltűntetni.
Martonyi János előadását követően Trócsányi László párizsi nagykövet, egyetemi tanár a külügyminiszter által már említett Velencei Bizottság jelentését ismertette részletesen, s mutatott rá a külhoni állampolgárok szavazati joga mellett illetve ellen szóló érvekre. A jelentés fontosnak tartja az állampolgárok közötti egyenlőséget, ugyanakkor rámutatott azokra a hátulütőkre is, hogy a huzamosan külföldön élő állampolgárok nem ismerik megfelelően az anyaország politikai viszonyait, nem tudnak beleszólni a jelöltállításba, programalkotásba, valamint a hazai politikusok is csak nehezen tudják megszólítani őket.
Az Európa Tanács mellett működő, alkotmányozási kérdésekben tanácsadóként tevékenykedő szakértői testület megállapítja, hogy Európában a pozitív jogalkotás jellemző, vagyis az a tendencia, hogy egyre több ország próbál meg lehetőséget teremteni a külföldön élő állampolgárainak a választásokon való részvételre. Ez a gyakorlat azonban csak az országos választásokon alkalmazott, helyi választásokon csak elvétve voksolhatnak a határon túliak.
Milyen lesz a magyar szabályozás?
A konferenciát Áder János európai parlamenti képviselő előadása zárta, aki a folyamatban lévő magyarországi törvényalkotásról beszélt. Beszédét azzal nyitotta, hogy Magyarország a külhoni magyarok választójogának jogi szabályozással elmaradásban van, hiszen Európa túlnyomó többsége lehetőséget nyújt a külföldön élő állampolgárok számára, hogy anyaországuk választásain leadhassák szavazatukat. A születő módosításról annyit árult el, hogy a határon túli magyarok pártlistára szavazhatnak majd, előtte azonban önkéntesen regisztrálniuk kell magukat a választói névjegyzékben. Szavazataikat postán, vagy személyesen a követségeken is leadhatják majd, elektronikus szavazásra annak biztonsági problémái miatt nem lesz majd lehetőség.
A konferencia hasznos információkkal szolgált a külföldön élő állampolgárok választójogának nemzetközi gyakorlatára vonatkozóan. Nyugat-európai és kárpát-medencei országok példája bizonyítja, hogy az intézmény működőképes. A kérdés az, hogy sikerül-e megfelelően átültetni a magyarországi gyakorlatba, illetve milyen következményekkel jár majd a magyar-magyar kapcsolatokra, illetve a kisebbségi magyar közösségek és a többségi társadalmak viszonyára.
Medgyesi Ádám, Kitekinto.hu/Felvidék.ma
