Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke, José Manuel Barroso bizottsági elnök, valamint José Sócrates, az EU soros elnökségét adó Portugália miniszterelnöke ma az Európai Parlament épületében ünnepélyesen aláírja az Alapvető Jogok Chartáját. Ezzel hivatalosan is elfogadottá válik az a dokumentum, amelyre az Európai Unió alapvető működési kereteit újrafogalmazó reformszerződés, az elmúlt hónapokban kidolgozott – és csütörtökön az állam-, illetve kormányfők által aláírandó – Lisszaboni Szerződés egyik cikkelye hivatkozik.
Júniusban még úgy tervezték, hogy az alapjogi charta a reformszerződéshez csupán függelékként kapcsolódó nyilatkozatok egyike legyen. Az, hogy végül mind az Európai Parlament elnöke, mind az EU legfőbb végrehajtó testületének számító bizottság elnöke, mind pedig a tagállamok kormányait képviselő tanács soros elnökségének kormányfője aláírja a chartát, majd azt kihirdetik az unió hivatalos lapjában, emeli az okmány súlyát. Az pedig, hogy maga a reformszerződés kifejezetten utal a chartára, jogi kötelező erőt kölcsönöz a chartában foglaltaknak – akkortól, amikor maga a Lisszaboni Szerződés hatályba lép, amihez a csütörtöki aláírás után még az is kell, hogy minden egyes tagország ratifikálja.
A charta hat csoportba osztja az alapjogokat.
1) Méltóság: emberi méltóság, élethez való jog, a személyi integritáshoz való jog, a kínzás, valamint embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalma, a rabszolgaság és a kényszermunka tilalma. 2) Szabadságok: szabadsághoz és biztonsághoz való jog, a magán-és a családi élet tiszteletben tartésa, a személyes adatok védelme, a házasodáshoz és a családra találáshoz való jog. a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága, a gyülekezés és szerveződés szabadsága, a művészetek és és a tudomány szabadsága, az oktatáshoz való jog, a foglalkozás megválasztásának és a munkavállalásnak a szabadsága, az üzleti vállalkozáshoz való jog, a tulajdonhoz való jog, a menedékhez való jog, védelem kitelepítés, száműzetés vagy kiadatás esetén.
3) Egyenlőség: törvény előtti egyenlőség, diszkriminációmentesség, kulturális, vallási és nyelvi többféleség, férfi és nő egyenlősége, a gyermekek jogai, az idősek jogai, a fogyatékossággal élők integrációja.
4) Szolidaritás: a munkások joga a vállalkozáson belüli tájékozódáshoz és konzultáláshoz, a kollektív alkuk és akciók joga, elhelyezési szolgáltatás hozzáféréséhez való jog, védelem jogtalan elbocsátás esetén, tisztességes és igazságos munkakörülmények, a gyermekmunka tilalma és a dolgozó fiatalok védelme, család és szakmai élet, szociális biztonság és gondoskodás, egészségügyi ellátás, közérdekű szolgáltatások hozzáférhetősége, környezetvédelem, fogyasztóvédelem.
5) Polgári jogok: választójog és jelöltként választhatóság az Európai Parlamentbe, illetve a települési választáson, a jó közigazgatáshoz való jog, a dokumentumokhoz való hozzáférés joga, ombudsman, a petícióhoz való jog, mozgás- és letelepedési szabadság, diplomáciai és konzuli védelem.
6) Igazságszolgáltatás: a hatékony kárpótláshoz és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog, az ártatlanság vélelme és a védelemhez való jog, a bűncselekmények és büntetések tekintetében a törvényesség és az arányosság elve, valamint az a jog, hogy senkit nem lehet bíróság elé állítani vagy megbüntetni büntető eljárás során kétszer ugyanazért a bűncselekményért.
Erdély.Ma
