Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára az államalapítás és államalapító Szent István király ünnepe alkalmából átadta a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjakat. Az ünnepség színhelye a Hauszman Program keretében elsőként újjáépített Főőrségi palota díszterme volt.
Potápi Árpád János ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy nemzeti ünnepeink is összekötnek bennünket, magyarokat. Augusztus 20. a legrégebbi nemzeti ünnepünk, mely egyben világi és egyházi ünnep a naptárban, és jeles nap a magyar néprajzban is. Nagyboldogasszony napján, 1038. augusztus 15-én Szűz Mária oltalmába ajánlotta Magyarországot első királyunk. Augusztus 20-án helyezték örök nyugalomra Székesfehérváron, majd 1083-ban ugyanezen a napon emelték ki testét sírjából, és avatta szentté az egyház.
Ennek emléke meghatározta a középkort, az újkort és napjaink értékrendjét, gondolkodását. Szent István alakja mindmáig meghatározó a magyar nép számára. Hozzá fordultak eleink a történelem zivataros időszakaiban, s napjainkban is ezen a napon adunk hálát a Jóistennek a betakarított gabonáért és az ebből készült új kenyérért.
A díjátadás helyszíne (Fotó: Cservenka Judit)
2019-től Kallós Zoltán nevét viseli az előzőleg Külhoni Magyarságért Díjként ismert kitüntetés, amelyet a miniszterelnök úr által adományozott, a külhoni magyarságért végzett kimagasló közéleti, gazdasági, tudományos, kulturális és oktatási tevékenység elismeréseként ítélnek oda. Kallós Zoli bácsi által a szórványban élő magyarság körében végzett néprajzi, népzenei és gyűjtő-, ismeretterjesztő munka folytatása volt annak, amit Kodály és Bartók elkezdett, és ami megkerülhetetlen a mai kutatók és hagyományőrzők számára.
Jelentősége abban is áll, hogy felhívta a figyelmet a szórványban élő erdélyi és a csángó magyarság által őrzött tárgyi és szellemi értékekre, sőt, hozzáférhetővé tette az egész magyarság és a világ számára.
Mintegy hatezer darabból álló gyűjteményét a Kallós Zoltán Alapítvány gondozza Válaszúton. 2010-ben egy vele készült interjúban mondta: „A magyarság nem osztható meg.” Abban az esztendőben is táboroztatta a válaszútiakat Esztergomban a református egyház, és az esztergomi katolikusok és reformátusok gondoskodtak róluk, sőt, a túlpartról a párkányiak is megvendégelték a táborozókat. Az erdélyiek, felvidékiek és magyarországiak megélhették az összetartozás élményét. 2010 óta arra törekszünk, hogy a párkányiak, esztergomiak és válaszútiak akkori örömét erősítsük meg nemzeti szinten is. A mai díjazottak is olyan személyek és szervezetek, akik ezt az érzést a közösség érekében erőforrássá tették, ezáltal gazdagítva a magyarság életét.
Szobiné Kerekes Eszter Potápi Árpád Jánossal (Fotó: Cservenka Judit)
A mai egyre bizonytalanabb és nehezebbé váló világban adjon biztonságot az, hogy Magyarország minden magyar hazája, minden magyar számíthat Magyarországra, ahogy mi is számítunk minden magyarra. Az, hogy ezt így ma kijelenthetjük, tizenkét év nemzetépítő munkája teszi lehetővé. Felépítettünk egy erős intézményrendszert, megszilárdítottuk a gondoskodó közösségeket, és növeltük a szülőföld megtartó erejét. A jövőre nézve is az a fontos, hogy közös munkánk gyümölcseit megóvjuk és megőrizzük.
Ma Magyarország kormánya úgy gondolja, hogy meg kell védenünk nemzetünket, és biztonságot kell teremtenünk az emberek számára. Az összetartozás tudata kell ahhoz, hogy a magyarság biztonságban élje át a mostani nehezebb időket. A magyar leleményes nép, a nehézségek idején sosem a megadást és a vegetálást választotta, hanem a megoldásra törekszik. Fontos, hogy a közöttünk kialakított szoros kötelékeket most is erre használjuk. Közösségünk erőt ad ebben az időszakban is. Dolgozzunk úgy, hogy egy év múltán el tudjuk mondani: sikerült összezárnunk, és jól sáfárkodtunk a nekünk adott talentumokkal. Arany János Egyesülés című versének néhány sorával zárta ünnepi beszédét Potápi Árpád János: Élni fog a nemzet,/ Amely összetart: / Kit önvétke meg nem hódit,/ Nem hódítja kard.
Ezután a kitüntetések átadására került sor. A Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díj 2022. évi kitüntetettjei között a Felvidéket a Pázmaneum Polgári Társulás és Szobiné Kerekes Eszter képviselte.
Karaffa Attila átveszi a díjat Potápi Árpád Jánostól (Fotó: Cservenka Judit)
A Pázmaneum Pázmány Péter bíboros és Isten szolgája, Esterházy János szellemi örökségének ápolása, valamint az alapvető emberi értékek és a keresztény erkölcs szellemében a felvidéki magyar katolikusok szolgálatában végzett, nemzeti identitást erősítő munkájáért részesült az elismerésben, amit Karaffa Attila, a társulás elnöke vett át.
Szobiné Kerekes Esztert a felvidéki magyar népi kultúra és hagyományok terén végzett munkájáért tüntették ki. Az indoklás szerint: megálmodója és kivitelezője a Felvidéki Népviseletes Babacsaládok Házában kiállított gyűjteménynek, amely népviseletbe öltöztetett babákon mutatja be a szlovákiai magyar viselethagyományt. Több éven keresztül egyik mozgatórugója a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének és a vidéki turizmus felvidéki úttörője. Az elismerést a kitüntetett maga vette át.
A díjátadást a Brassói Mátka néptáncegyüttes műsora zárta (Fotó: Cservenka Judit)
További díjazottak: Bogdán Zsolt kolozsvári színművész, Kolozsi Tibor szobrász, erdélyi emblematikus alkotások restaurátora, Márton Árpád, a gyergyószárhegyi alkotótábor egyik alapítója, a vajdasági Martonosi Testvériség Művelődési Társulat 100 éves tevékenysége, a muzslyai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület, a verseci Petőfi Sándor Magyar Kultúregyesület, Milován Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség tiszteletbeli elnökének 1956-ig visszanyúló közéleti, közösségépítő tevékenysége, és Bence Lajos költő, főszerkesztő tudományos, oktatási munkássága, amellyel a maroknyi muravidéki magyarság fennmaradását szolgálja.
(Cservenka Judit/Felvidék.ma)
