A lassan már feledésbe merülő egykori előkelő Andrássy-rezidencia felújítási munkálatoktól lesz egyre hangosabb. A 20. században történő szerencsétlen, nem korhű építészeti változtatások után, amikor is a kétszintes, manzárdtetős épület hivatalként, iskolaként vagy gyárként (varroda) funkcionált, a kastély lassan visszakerül eredeti állapotába.
A II. világháború után történt „érzéketlen” javítások eredménye a sima felületű homlokzat, valamint a négyzet alakú ablak. Ezért első körben az ablakok cseréje történt meg eredeti formájára, ahogyan azt az Andrássy család megálmodta.
A kastély a felújítás megkezdése előtt
A kastélyt a 18. század második felében a kései barokk-klasszicista stílusban III. Andrássy István gróf építette, aki a monoki, úgynevezett „hosszúréti ág” sarja volt.
Az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legjelentősebb és leggazdagabb székhelye éppen Dernőhoz kapcsolódik a virágzó vaskereskedelemnek köszönhetően.
Az Andrássy család fejlődő vasüzemének köszönhetően nem véletlenül tudhatta magáénak Gömör a „Monarchia vasszíve (vasmegyéje)” jelzőt.
Az öntöde akkor szerzett hírnevet, amikor a Lánchíd tartozékai, melyek elsőként kötötték össze a Duna két partját, kiemelkedő szinten feleltek meg a minőségi műszaki vizsgákon. Így lett a vasgyár versenyképes akár nemzetközi szinten is. Ettől fogva Dernőt „Kis Pest”-ként is emlegették.
Felújítás közben
Az Andrássyak „hosszúréti ága” III. István unokája halálával ért véget 1913-ban, amikor is a gyermektelen Dénes kard általi halált halt.
Az Andrássy-kastély fontos megállója a „Dernő kincsei” elnevezésű tanösvénynek, melynek kiépítésen lelkes helyiek szorgoskodtak az önkormányzat segítségével.
Az egyes történelmi pontok lehetővé teszik a látogató számára az időutazást és felelevenítik az egykoron híres bányászidőket, bemutatják az ehhez kapcsolódó műemlékeket, a dernői vasgyárat, a Dénes-bánya bejáratát, illetve megismertetik a környék szépségeit, természeti csodáit.
Az Andrássy-kastély egykoron
(Baffi Krisztián/Felvidék.ma)
