Az Európai Unió ír népszavazás utáni helyzete áll a középpontban a tagországok állam- és kormányfőinek csütörtökön és pénteken Brüsszelben tartandó találkozóján. Az ülés egyik nagy nyertese várhatóan Szlovákia lesz, amelynek belépését az euróövezetbe a tagállamok vezetői is jóváhagyják.
Nyilatkozatot adnak ki minden bizonnyal a magas olaj- és élelmiszerárakkal kapcsolatban: ebben igyekeznek megnyugtatni az uniós lakosságot, hogy megpróbálnak gyógyírt találni a nehézségekre.
Megerősítik a klímaváltozás elleni, az energiatakarékosságot növelő, valamint az energiaellátás biztonságát fokozó program céljait. Döntenek arról, hogy minőségi lépést tesznek a Földközi-tenger térségében fekvő államokkal fenntartott kapcsolatok elmélyítésére, de ezzel párhuzamosan erősítik az unió keleti szomszédjaihoz fűződő viszonyt is.
Megtorpan a bővítés?
Az esti órákban kezdődő állam- és kormányfői találkozón – amelyen Magyarországot Gyurcsány Ferenc miniszterelnök képviseli – talán a múlt heti írországi népszavazás utáni helyzetre esik a legnagyobb hangsúly. Mivel az ír lakosság – alacsony részvételi arány mellett és szoros eredménnyel, de – nem tette lehetővé, hogy kormánya ratifikálja az EU reformszerződését, a kormányfőknek kell megoldást találniuk arra, hogyan próbálják javítani az unió jelenleg nem kielégítő működését, amely – elavult intézményrendszere miatt – egyes vélemények szerint már egyetlen új ország felvételét sem teszi lehetővé.
Janez Jansa, az EU soros elnökségét június 30-ig betöltő Szlovénia miniszterelnöke az állam- és kormányfőknek írt meghívólevében leszögezte: a népszavazás nyomán „meg kell mutatni, hogy az unió előremozdul”. Sajtótájékoztatóján hozzátette: csak a reformszerződés „garantálna normális jövőbeni életet az uniós lakosságnak”. Janez Lenarcic európai ügyekben illetékes szlovén külügyi államtitkár a csúcsértekezlet programját az Európai Parlament ülésén szerdán ismertetve arról beszélt, hogy az elnökség tervei szerint a vezetők menetrendet próbálnak összeállítani, amely megkönnyíti a további munkát.
Írországtól várják a megoldást
José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke – ugyancsak az EP-ben – nem hagyott kétséget afelől, hogy a kezdeményezést az unióban Írországtól várják. „Írország felelőssége, hogy megoldást találjon” a helyzetre – szögezte le a portugál politikus a képviselők előtt. Brian Cowen ír miniszterelnök ugyanakkor várhatóan csak az elutasító népakarat okainak boncolgatására szorítkozik majd.
Ami a magas olaj- és élelmiszerárak kérdését illeti, a csúcstalálkozón az eddigi közlések szerint a hosszú távú megoldás keresésére helyezik a hangsúlyt, de állást foglalnak a már elhatározott intézkedések – elsősorban a gabonakínálat növelését segítő agrárpolitikai lépések – fenntartása mellett, illetve leszögezik a legszegényebb háztartások segítésének fontosságát. A hosszú távú intézkedések közé tartozik például az úgynevezett energia- és klímacsomagban foglaltak teljesítése, valamint innovációs és kutatási tevékenység fokozása.
A csúcstalálkozón – megfelelően az egykoron Jugoszláviához tartozott Szlovénia elnökségi prioritásának – külön foglalkoznak a Nyugat-Balkán, köztük a jugoszláv utódállamok uniós integrációjának ügyével. Mint Jansa értése adta, a térségnek érzékelnie kell, hogy európai jövő vár rá. Az állam- és kormányfők üdvözlik a közelmúltban e téren tett lépéseket – köztük kiemelve a társulási megállapodások aláírását, illetve a vízumkönnyítési egyezményeket -, és jelzik, hogy a reformok folytatódásának, valamint a háborús bűnösök felkutatásában folytatott teljes körű együttműködésnek a függvényében a térség integrációja megtorpanás nélkül folytatódhat.
A tagállamok külügyminiszterei a csúcsértekezlet margóján külön tekintik át Koszovó kérdését: a Szerbiától magát függetlennek nyilvánított egykori tartományban az alkotmány minapi életbe lépéseit követően az uniónak kellene átvennie a nemzetközi ellenőrzést.
fn.hu
