A meghívó szerint „2024 a nemzeti összefogás éve. Szükség van rá, hogy az új világrendben a magyar műveltség méltóképpen élhessen tovább. A nemzet válságálló képességének erősítésére és a jövőre kötendő szövetség megalapozására hívunk minden magyar és magyarsággal közösséget vállaló családot, közösséget és szövetségest.
A MOGY egy többszörösen összetett rendezvény, amely igyekszik leképezni a nemzet összetételének nemesebb lényegét. Szabadegyetemünk három kérdésre keresi a választ: Mi van a világban? Mi várható? Mit lehet, mit kell tenni? Középpontban a nemzetünk áll.
Kézműves vásárunk és kulturális programjaink a magyar népi műveltség képviselőinek biztosít lehetőséget.
A rendezvény sikere a hazájukat és egymást szerető emberek összefogásában rejlik.
Önkéntes munkát vállal az előadó, a MOGY Építő, a társszervezetek és a vendégközösségek tagjai. Szeretetközösségünk a bizonyíték arra, hogy a nemes ügy érdekében történő összefogás csodákra képes.”
Az augusztus 17-én kezdődő és augusztus 20-án befejeződő, immár hagyományosan az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban zajló rendezvénysorozatról lelkiismeretesen akkor lehetne beszámolni, ha valaki ezen a négy napon végig ott lett volna. Teljes képpel azonban akkor sem tudnánk szolgálni, mivel sok program egymás mellett, vagyis párhuzamosan „futott”, így képtelenség lett volna mindegyiken részt venni.
Szemezgetni fogunk ezért a programok között. Segítségül szolgál, hogy néhány témát illetően fel lehetett fedezni bizonyos vörös fonalat, hiszen a sajátosan magyar tematika például a Nemzetvédelmi Egyetem, valamint az Egyesítsük Erőinket Mozgalom szombati programjaiban felvillantott előadásokban folyamatosan jelen volt.
Szombaton Ertsey Attila „Béketerv a Kárpát-medence egységének helyreállítása” címmel tartott előadást, amelyet Rozgics Mária „Élni és nem túlélni kell” előadása követett. Papp Lajos szívsebész magyarságtudatunkról beszélt, majd Ambrus Réka divatbemutatóval egybekötött prezentációjában igyekezett rávenni közönségét, hogy öltözzünk népviseletbe!
Dr. Szilák László a szónoki emelvényről azt a kérdést tette fel és igyekezett választ is találni rá, hogy jó-e nekünk az állami szerepvállalás az egészségügyben? Kalmár János az összeesküvések kora címmel tartott előadást. Borvendég Zsuzsanna és Szentiványi Ágnes az adósságcsapdáról, majd Giday András és Bene Gábor arról beszéltek, hogy mit veszített a magyar társadalom 1990-ben, a rendszerváltást követően.
Augusztus 18-án, vasárnap Nagy Gábor arról igyekezett meggyőzni közönségét, hogy miért jó a szkíta önkormányzatok létrehozása. Többen ugyanis Magyarországon fontosnak tartják ezt a fajta identitást, a szkíta-hun-magyar folytonosság megtartó erejét. A 2022-es népszámlálás, a Központi Statisztikai Hivatal szerint összesen 2 427 fő vallotta magát ilyen nemzetiségűnek, a magyarországi törvények szerint azonban nehézségekbe ütközik kisebbségi önkormányzatokat alakítani, de miként Nagy Gábor állította – az európai uniós jogszabályai lehetővé teszik, hogy az egyelőre hat vármegyében aktív mozgalmat kiterjesszék, és munkáját dinamikusabbá tegyék.
Fejes Zsolt II. Rákóczi Ferenc életpályáját elemezve arra a következtetésre jutott, hogy az ideális országvezetőt benne ismerhette meg a magyarság. Az egykor az Ausztráliai Közszolgálati Rádió munkatársaként dolgozó Ámon Antal 1956 és a rendszerváltás kapcsán Bauer Sándor életének ismertetésére is hangsúlyosan kitért.
Raffay Ernő, Bene Gábor és Lóránt Károly azzal a címmel tartottak vitaindítót, hogy volt-e Magyarországon rendszerváltás? Mester Károly élelmiszer-biztonsági problémákat említett, Horkovits Kováts János nőgyógyászati szűrőproblémák hatékonyságát vizsgálta, Schall Attila, majd Daróczi Zoltán őseink gyógyító növényeit, illetve a feledés homályába veszett gyógymódokat ismertették.
Toroczkai László és Botka István a közönség előtt értékválságainkról beszélgettek, felhívták a figyelmet arra, hogy a nyugat-európai országokban trendi folyamatokként értékelt jelenségek milyen veszélyeket jelentenek a magyar társadalomra. Szakács Árpád az új világrendben rejlő veszélyekre hívta fel a figyelmet, de hallhattunk előadást Tamási Józseftől a magyar egészségügyi politika veszélyeiről és idei őszi lehetséges terveiről, valamint Bardócz Zsuzsannától a GMO élelmiszerek hatásáról az emberi szervezetre.
Kolek Zsolt, Ambrus Attila és Vincze Gábor a határon túli magyarság helyzetéről cseréltek eszmét.
Gecse Géza az orosz pánszláv eszmerendszer előzményeire, kialakulását követő konfliktusaira, első világháború során, majd közvetlenül azt követően bekövetkezett átmeneti vereségére, illetve második világháborús újjászületésének momentumaira hívta fel a figyelmet.
A történész hangsúlyozta, hogy az oroszok, miként az ukránok és a belaruszok is mind szlávoknak tekintették és ma is annak tekintik magukat. Maga az orosz, a russzkij kifejezés viszont vita tárgya volt, főként az ukránok és az oroszok között, ezért is vált uralkodóvá a 19. század végétől az ukrán népnév. Az orosz–ukrán viszony sajátos vetületei miatt, az újjászülető pánszláv mozgalomból a 2000-es évek második felében az ukrán mértékadó politikusok kihátráltak és napjainkban mindaz, ami az orosz–ukrán fronton történik, a pánszlávizmus valamennyi formájának az arculcsapása még akkor is, ha bizonyos elemeit főként Vlagymir Putyin is megkísérli felhasználni.
Augusztus 19-én, hétfőn – többek között – Boros G. László beszélt a tatárlakai korong magyarságot is érintő természet- és hittudományi értelmezéséről. Majd – sok más előadás mellett – Medveczki Zoltán próbált válaszolni arra a kérdésre, hogy miként lehet önellátó közösséget építeni. Horthy Csaba a Horthy-család 1635-től napjainkig tartó történetére tért ki előadásában.
Augusztus 20-án 11 órakor az Árpád és a vezérek szoborcsoporttól néptáncosok és hagyományőrzők indultak útnak, végül színvonalas műsort mutatva be.
Ünnepi beszédében a főszervező: Vukics Ferenc beszélt augusztus 20-a fontosságáról.
A négy nap során Kárpátalja külön is bemutatkozott. A barantások műsora pedig immár hagyományosnak volt tekinthető, akik a négy nap során többször is megmutatták magukat. A sátorokban a magyar, a székely, valamint a főleg a nomád életmóddal kapcsolatos másfajta keleti hagyományok mai továbbélésével – éltetésével találkozhattunk.
(GG/Felvidék.ma)
