Az uniós magyar elnökség két politikai ciklus közötti átmenet idején zajlott, ami mindig kihívást jelent, mégis, sok eredményt hozott – jelentette ki Ursula von der Leyen csütörtökön Brüsszelben.
Az Európai Bizottság elnöke az EU-tagállamok vezetőinek csúcstalálkozóját lezáró sajtótájékoztatón elmondta: a 15. Oroszország elleni szankciós csomag elfogadásával és a G7-ek hitelkeretéről szóló megállapodással az elnökség továbbfejlesztette az Ukrajnának nyújtott uniós támogatást.
Kiemelte továbbá, hogy az ambiciózus Budapesti Nyilatkozatban az egész unió egy célt fogalmazott meg: egy versenyképes Európát.
„A nyilatkozat felvázolja azokat a feladatokat, amelyeket el kell végeznünk annak érdekében, hogy Európa továbbra is az üzleti élet elsődleges célpontja maradjon” – tette hozzá.
Von der Leyen szerint a magyar uniós elnökség munkája során egy történelmi döntést is született Románia és Bulgária teljes schengeni csatlakozásáról. „Ez jelentős előrelépés volt Európa belső elmélyítésében” – hangsúlyozta.
Mint mondta, az uniós magyar elnökség Európát külsőleg is kibővítette, mivel „mérföldköveket” ért el Montenegró, Albánia és Szerbia uniós csatlakozási útján, továbbá november elején megszervezte az Európai Politikai Közösség nagyon sikeres csúcstalálkozóját Budapesten.
A bizottság elnöke beszámolt továbbá arról, hogy az uniós csúcs központi témája Ukrajna volt, hangsúlyozva, hogy 2025 döntő év lesz az ország számára. Felhívta a figyelmet, hogy három évvel az orosz invázió után Putyin tovább fokozza erőfeszítéseit, ezért Ukrajna támogatása erkölcsi és stratégiai kötelesség. Európa eddig közel 130 milliárd euróval segítette Ukrajnát, biztosítva gazdasági és pénzügyi stabilitását 2025 végéig. A G7-támogatásokkal és az ukrajnai eszközzel Ukrajna finanszírozási hiányának jelentős részét is sikerült fedezni, ami lehetővé teszi a katonai felszerelések beszerzését – emlékeztetett.
Felhívta a figyelmet, hogy az ukrajnai energiarendszer védelme továbbra is komoly kihívást jelent, mivel Oroszország folyamatosan támadja, ezért az energiaellátás javítása érdekében fokozni kell az összekapcsolhatóságot az EU hálózatával és decentralizálni az áramtermelést. A cél, hogy még a legsötétebb téli napokon is biztosított legyen az energiaellátás – emelte ki.
Von der Leyen hangsúlyozta: Ukrajna uniós csatlakozása is prioritás marad. Ha az ország folytatja reformjait, jövő év elején megnyílhat az első csatlakozási tárgyalási fejezet és továbbiak következhetnek az év során.
A tanácskozáson a Közel-Kelet és Szíria helyzete is kiemelt téma volt. Von der Leyen szerint Bassár-el Aszad elnök bukása lehetőséget adhat a szíriai embereknek egy új életre, de egyelőre nem tudni, hogy az új vezetés képes lesz-e garantálni a területi integritást, a nemzeti egységet és a kisebbségek védelmét. Európa elkötelezett Szíria támogatása mellett, célja, hogy a hatalom a szíriai emberekhez kerüljön vissza – hangoztatta.
„Az új damaszkuszi vezetésnek valódi tettekkel kell majd bizonyítani ígéreteit, ezért lépésről lépésre történő kapcsolatkiépítést választunk” – tette hozzá. Kiemelte, hogy mivel a helyzet Szíriában továbbra is nagyon ingatag, ezért fontos, hogy a szíriaiak visszatérése önkéntes, biztonságos és méltóságteljes legyen.
A tanácskozás harmadik fő témája az Egyesült Államokkal és a világ többi részével fenntartott kapcsolatok voltak. Az elnök szerint egyetértés született arról, hogy kiemelt fontosságú az erős transzatlanti kapcsolatok megőrzése.
„A megválasztott elnökkel proaktívan fogunk együttműködni egy pozitív menetrend mentén. Ez különösen azért fontos, mert jelentős kereskedelmi partnerek vagyunk, és mélyen integrált piacokon és ellátási láncokon osztozunk” – jelentette ki.
Az elnök rámutatott, hogy közös érdek a globális gazdasági kihívások, például a kínai túlkapacitás kezelése. „Ugyanakkor különböző forgatókönyvekre is felkészülünk, és erős biztonsági partnerséget ápolunk, és régóta elkötelezettek vagyunk a transzatlanti béke és stabilitás mellett – húzta alá Ursula von der Leyen.
MTI/Felvidék.ma
