A ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésben az állattartók felelősségére hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) keddi sajtóközleményében, hozzátéve, hogy a napi információk mellett tájékoztató kiadvánnyal segítik az állattartókat, hogy megelőzzék a vírus terjedését és időben felismerjék a betegség tüneteit.
Az MTI-nek küldött tájékoztatóban felidézik:
Magyarországon 4 szarvasmarha telepen azonosított a Nébih ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) vírussal fertőzött állatokat.
2025. január 13-án Németországban 37 év után ismét megjelent a ragadós száj- és körömfájás. Brandenburg tartományban három, szabadon tartott bivalyban mutatták ki a betegséget.
Március 7-én ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) vírust azonosított a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma a magyarországi kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen.
Március 21-én három szarvasmarha állományban állapította meg a szlovák hatóság a kórokozó jelenlétét, egy medvei, egy csiliznyáradi és egy bakai telepen.
Március 25-én jelentkeztek az első fizikai tünetek a magyarországi Levél településen található, 3000 egyedet számláló szarvasmarha-állományban.
Április 1-jén azonosították a klasszikus tüneteket a magyarországi Darnózseli és Dunakiliti településeken található állományokban, a fertőzöttséget 2-án reggel a laboratóriumi vizsgálatok is megerősítették.
A hatóság folyamatosan ellenőrzi az állattartó telepeket.
Újabb kitörés eddig nem történt, mind a 4 magyarországi telepen, azok 10 kilométeres körzetében, és országosan is célzott hatósági intézkedések vannak életben. Az állategészségügyi hatóság ugyanakkor nyomatékosan felhívja az állattartók figyelmét a megelőzés és a védekezés fontosságára.
A Nébih a már eddig is folyamatosan közzétett napi információk mellett tájékoztató kiadvánnyal segíti az állattartókat, hogy megelőzzék a vírus terjedését és időben felismerjék a betegség tüneteit.
Az RSZKF egy rendkívül fertőző betegség, amely a párosujjú patás állatokat – elsősorban a szarvasmarhát, sertést, juhot, kecskét, valamint több vadon élő fajt (őz, vaddisznó) – érinti.
A vírus leggyakrabban közvetlen érintkezéssel – élőállatok közötti fertőzéssel – terjed.
A betegség azonban közvetett módon is tovább vihető, például állati termékekkel (kezeletlen nyers tejjel) vagy fertőzött takarmánnyal. Emellett terjesztésében szerepet játszhatnak eszközök, az állatok közelében dolgozó személyek (ruházaton, lábbelin, járművön, állatorvosi eszközökön keresztül) vagy akár a szél is.
„Az alábbi tüneteket egyetlen állattartó se hagyja figyelmen kívül, ha akár egy állatán is észleli: étvágytalanság, depresszió, láz, sántaság, csökkent tejtermelés, nyáladzás, újszülöttek hirtelen elhullása, hólyagok és sebek (szájon, nyelven, tőgyön, lábvégeken). Juhok és kecskék esetében a tünetek gyakran enyhék, nehezebben észlelhetők” – írták.
Gyanú esetén, amennyiben a fenti tünetek bármelyike jelentkezik a magyarországi állományban, az állattartó haladéktalanul értesítse az ellátó állatorvost vagy a járási hivatal állategészségügyi osztályát, vagy hívja a Nébih Zöldszámát +36 80 263 244.
Fontos, hogy az állattartók szigorúan és következetesen betartsanak minden állategészségügyi szabályt és járványvédelmi előírást, így csak az lépjen be az állattartó telepre, akinek jelenléte elengedhetetlen.
- Minden be- és kihajtó járművet alaposan fertőtlenítsenek.
- Tisztán tartott munkaruhát és lábbelit használjanak az állatok közelében.
- Az állatgondozáshoz használt eszközöket, gépeket rendszeresen tisztítsák, és ne adják kölcsön más telepre.
- Ne használjanak más gazdaságból származó takarmányt, almot vagy eszközt – ezek ne kerüljenek be a saját telepre.
- A telepet megfelelően kerítsék körbe, hogy megakadályozzák a vadon élő állatokkal való érintkezést.
A járvány aktuális helyzetéről, a védekezési lehetőségekről és a hatósági előírásokról naprakész információk a Nébih tematikus aloldalán a portal.nebih.gov.hu/rszkf oldalon olvashatóak.
portal.nebih.gov.hu/mti/felvidék.ma
