Sorsválasztás, szubjektív vélemény a biztonságról, víz és supra a Mátyusnál – megjelent a MAGYAR7 ünnepi duplaszáma. A szokásos gazdag tartalommal megjelent a Magyar7 közéleti hetilap ünnepi duplaszáma.
Mosonmagyaróvár egyik üzletében állok a tojáspult előtt, láthatóan jól szituált idősebb házaspár áll meg mellettem, a férfi elkezd válogatni, de egyik sem felel meg, a tojások vagy töröttek, vagy kicsiknek találja. A nő egyre dühösebb, hirtelen kiabálva kitör: „Hagyjad már, nem látod, hogy itt minden sz.r! Legyen már végre április 12-e!” Ugyanez a gyűlöletcunami ömlik ránk a közösségi térben is, írja főszerkesztőnk, Molnár Judit a Sorsválasztás című vezércikkében.
A márciusi Metszetben a magyarországi választások esélyeit és tétjét vitatta meg Csonka Ákos politológus, Finta Márk újságíró, Ipóth Szilárd orvos és Méry János publicista, akik megvitatták, hogyan és miért alakult át a magyarországi belpolitika 2024 tavasza óta. Arra is keresték a válaszokat, lehet-e hinni a közvélemény-kutatásoknak. Kolek Zsolt: Egy választás Magyarországon.
A külhoniak nem lehetnek másodrendű magyarok, állítja Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár. Vele készült ünnepi duplaszámunk nagyinterjúja. Mint tudjuk a nemzeti kormány erőfeszítéseinek köszönhetően a magyarországi társadalom viszonyulása is alapjaiban változott meg a külhoni magyarok irányába 2004 decembere óta. A nemzetpolitikai államtitkárt a magyar–szlovák viszony kettősségéről, a kiváló államközi kapcsolatok ellenére elfogadott szájzártörvényről és az április 12-i választásoknak a nemzet és az ország jövőjét befolyásoló tétjéről is kérdezte Kolek Zsolt.
Ennek a választásnak a tétje a határon túli magyar közösségek biztonságának a szavatolása is. Az Orbán-kormány úgy alakította a kül- és szomszédságpolitikáját, hogy annak nagyobb léptéket adott, mint a klasszikus bilaterális kapcsolatok. A magyar–szlovák viszony most jó, de tudjuk valamennyien, hogy ez nem a nemzetiségi kérdések miatt van így. Ám egy gazdasági együttműködésbe, vagy V4-es léptékbe ágyazva azért nyomatékosan ott van a nemzetiségi kérdés is! Somogyi Alfréd: A választások tétje – szubjektív szemmel
Több mint hetven húsvétot megélve gyakran gondolok arra, hová jutott ez alatt a három generációnyi idő alatt a világ. Milyen feltámadásra készülhetünk 2026-ban? Miben reménykedhetünk? Igaz, ezt a kérdést feltettük néhány éve, a világjárvány idején, vagy az orosz–ukrán háború kitörésekor is. És időközben a helyzet csak romlott, a világ jottányit sem lett jobb vagy biztonságosabb, írja lapunk főmunkatársa, Kövesdi Károly a Feszítsd meg őt? Című cikkében.
Ez nem a mi háborúnk. Ahogy az első és a második sem volt az, Magyarország és a magyarság mégis belesodródott. Hogyan? Ez sorsszerű volt, vagy a véletlenek szerencsétlen összejátékának eredményeként? Szalay-Berzeviczy András nemzetközi kapcsolatok szakértőt, a TranzPress nemzetközi médiafigyelő vállalat ügyvezető igazgatóját arról kérdeztük, a magyar külpolitikának milyen tapasztalatokat érdemes levonnia a két világégést megelőző folyamatokból és döntésekből. Az interjút Kolek Zsolt készítette.
Egy átlagos szlovákiai háztartás húsvéti bevásárlása 2026-ban 338 euróba kerül, ami ugyan mindössze 5 euróval, azaz 1,5 százalékkal több a tavalyinál, de a hosszabb távú kép már beszédesebb. Ugyanez a húsvéti kosár 2019-ben csak 204 euróba került. Hatalmas tehát a különbség, hét év alatt 134 euróval nőtt az ünnep ára, vagyis több mint 60 százalékkal. Rajkovics Péter: Húsvéti árszemle
A külföldi üzletláncok polcain az idei év első negyedévében akciós termékként ketreces tartásból származó tojások is megjelentek. A szlovákiai termelőktől származókat azonban elutasítják, így a kínálatban más országokból – például Lengyelországból, Lettországból vagy Bulgáriából – importált ketreces tojások bukkantak fel. Kocur László: Sütés előtt.
Önkormányzati terjeszkedés nyugatról keletre. A Csallóközi Városok és Falvak Társulásának elnökét kérdezte Somogyi Szilárd a Társulásról, amely már nem igazán csallóközi, hiszen tagjai között mátyusföldi települések és különböző magyar civil szervezetek is vannak. De mi ezzel a célja? A cikkből kiderül.
Volt idő, amikor férfiak díszítették a hímes tojásokat, tudjuk meg a Leporolt históriákból Lacza Tihamértól.
Lehet örülni! Ez a címe Száraz Dénes jegyzetének, amelyben megjegyzi, egyesek szerint már a harmadik világháborúban vagyunk, de szívünkben és hitünkben él a remény, hogy életre kel húsvét üzenete: a győzelem a halál felett! Jézus ugyanis a feltámadásával bizonyította, hogy az élet erősebb a halálnál, a fény a sötétségnél, az igazság a hamisságnál, a szeretet pedig a gyűlöletnél.
Ünnep rovatunk első írása, a húsvét a bombatölcsérben a történelem zord időszakáról, emberek szenvedéséről, egy szebb világ reményéről szól. Egy szülőföldtől távol töltött húsvétról, alig tizenöt évesen, leventeként. Az 1930-ban született vásárúti Kántor Zoltán története következik, akinek leventekorszakáról 2018-ban közös könyve jelent meg B. Vida Júliával, Messzi idegenben címmel.
A nagyböjt valódi értelméről, az imádság mélységéről, a közösség megtartó erejéről, a hit mai kihívásairól beszélgetett Tóth Tünde Balga Zoltán atyával Csendet a zaj diktatúrájában címmel. Arról is szó esett, miért kulcsfontosságú az anyanyelv a hit megélésében. Egy évtizede szolgálja a prágai magyar katolikus közösséget.
Fény és hagyomány – a görögkatolikus húsvét szépségeiről írt cikket Hudák Katalin. A görögkatolikus egyházban nemcsak emlékeznek, és nemcsak elmélkednek, hanem évről évre újraélik Krisztus feltámadását. Az ünnep körülvesz: fényben, énekben és élő történetekben válik jelenvalóvá.
II. Rákóczi Ferenc élete a példa arra, hogy a szabadság, a becsület és az elvekhez való hűség érték, ami időnként súlyos személyes áldozatokkal jár. Éppen ezért öröksége, több közép-európai nemzet számára ma is él. Rákóczi szellemisége Kassa megye munkájában is iránytűként szolgál, idézte Rastislav Trnkát, Kassa megye elnökét a Kassa őrzi Rákóczi örökségét című beszámolójában Fábián Gergely.
Vasárnap kora reggel a háziasszonyok elmentek megszenteltetni a kosárban lévő ételeket, amelyeket aztán ünnepélyesen az egész család elfogyasztott, majd kirándultak a Vaskutacskára. Amíg a falvakban vízzel öntözték meg a lányokat, hogy egész évben frissek és üdék maradjanak, a városban már korábban is inkább a kölnivíz dukált ilyenkor. Ilyen volt a húsvét régen Pozsonyban. Dunajszky Éva: Változó húsvéti szokásaink.
A komáromi Eötvös Utcai Alapiskolában tanító Molnár Belány Szilvia egyike annak a négy hazai tárgyalkotó népművésznek, akik közösen kezdeményezték a Hagyományos Népi Kultúra Központjánál, hogy a tojásírás hagyománya bekerüljön Szlovákia szellemi kulturális örökségének reprezentatív jegyzékébe. Róla és a tojásírásról, valamit a gazdag mintakincsről beszélgetett többet is megtudhatnak Nagy-Miskó Ildikó Mindig van új kezdet, van remény… című írásából.
Kedves, szerethető és rendkívül igényes kézműves termékeket alkot Kovács Veronika. A gömöralmágyi lány közel tíz éve kezdett varrni. Húsvét közeledtével a tavaszi asztaldíszek, nyuszikosarak, virágos kopogtatók állnak munkája középpontjában. Mindig az aktuális ünnepkörhöz készíti kézműves termékeit. Agócs Szvorák Emese: Kézzel készült álmok.
Piros tojás, fehér nyuszi – a Mátyusnál ez a tuti. A Mátyus Néptáncegyüttes lányai ilyenkor már felkészülnek lélekben, hiszen pár másodperc múlva egy jó adagnyi hideg víz zúdul a nyakukba – csak, hogy el ne hervadjanak. De nem haragszanak a fiúkra, sőt még saját kezűleg sütött édességgel és festett húsvéti tojással is megjutalmazzák a locsolkodókat, írja az újjáélesztett hagyományról Szomolai Andrea.
A húsvéti csilizközi őstermelői piac forgatagában járt Lacza Gergely. Sándor, József, Benedek idén is zsákban hozták a meleget, s az utóbbi pedig egy jó hangulatú tavaszi vásárt is iderittyentett nekünk a csiliznyáradi Platán panzió és étterem kertjébe. Az idei első termelői piacon a húsvéti hangulat sem hiányzott.
Gyermekek világa – Fejlesztés játékosan, egyénre szabva. Olyan támogató, biztonságos környezetet teremtettek, ahol a gyermekek játékosan fejlődhetnek, a szülők pedig bármikor kérhetnek tanácsot, megerősítést, írja Kaszmán Zoltán.
Tekerj az időben – Múltidéző kerékpártúra Gömörben. Dombok, csendes falvak, középkori templomok, tavaszi napsütés és jó társaság – ezek jellemezték az AdvenTour Polgári Társulás által szervezett idei első biciklitúrát, amelynek hamarosan folytatása is lesz. A csodás képekkel illusztrált beszámolót Virsinszky Tamás írta.
Kevés történelmi személy számára adatik meg az, hogy 1600 év távlatából is élénken éljen az utókor emlékezetében. Attila, a Hun Birodalom alapítója ilyen volt. Róla, jelentőségéről, örökségéről mesél a Magyar Nemzeti Múzeum József nádor termeiben nyílt kiállítás, amelyről Zsebik Ildikó számol be.
Aranyló húsleves, húsvéti foszlós fonott kalács, vajon pirított újkrumpli medvehagyma pestóval, konfitált tojássárgájával, friss rukkolával, mazanec és a kardinális. Ezek Szarka Zsófi, Fekete Norbert és Balogh Tímea ünnepi receptjei.
Szurkoló rovatunkban arról ír Mátis Rudolf, hogy miért nem jutottak ki a szlovákok sem a labdarúgó vb-re. Rajkovics György a fehérvári hokisok, Rajkovics Péter pedig a száguldó cirkusz új olasz sztárjáról ír.
A MAGYAR7 ünnepi duplaszámának hátlapján a Jézus jeruzsálemi bevonulását ábrázoló csécsi és gecelfalvi faliképek láthatók.
ma7.sk/ HE, Felvidék.ma
