Európa energiaellátása nehéz helyzetbe került, az elhúzódó iráni háború következtében felborultak a globális földgázpiacok, ami érzékenyen érinti a jó ideje súlyos bizonytalanságban lévő európai gázellátást. A tagállamok paradox módon egyszerre próbálják megszüntetni az orosz energiafüggőséget és felgyorsítani az inkább hangzatos frázisnak tűnő zöldátállást, az ellátásbiztonság és a versenyképes energiaárak fenntartása pedig mind nehezebbé válik.
Mindennek tetejébe a geopolitikai válságok tovább szűkítik Európa mozgásterét, s az ellátásbiztonság már nemcsak az ipar, hanem a lakosság számára is stratégiai kérdéssé válik.
Európát tehát egyre magasabb energiaárak, a hatékonyságot nélkülöző válságkezelés és romló ipari versenyképesség jellemzi, miközben úgy készül a közelgő téli időszakra, hogy a föld alatti gáztározók töltöttsége jóval elmarad a szezonális átlagtól.
Európa gáztárolói ugyan nem ürültek ki teljesen, de a készletek jelentősen megcsappantak.
Mindeközben az orosz földgáz importja szinte teljesen leállt, felvetve a kérdést, hogyan lehet majd a hiányzó mennyiséget gyorsan és elfogadható módon pótolni a fűtési szezon előtt. A Közel-Keletről érkezett biztató hírek következtében az energiaárak ugyan némileg mérséklődtek, ám a tartós stabilitáshoz és az ellátási láncok helyreállításához hosszabb időre lesz szükség. A cseppfolyósítottföldgáz-szállítás normalizálódása évek kérdése lehet, ami tartósan magasabb gázárakat vetít előre a világpiacon.
Néhány hónap ugyan még hátravan a tél beköszöntéig, a földgáztartalékok pótlásáról azonban időben gondoskodniuk kell a döntéshozóknak. Az Európai Unióban 2026. június 7-én átlagosan 42,1 százalék volt a töltöttségi szint, ami 22,9 százalékkal a 65 százalékos szezonális norma alatti érték.
Ez különösen azért aggasztó, mivel az Európai Bizottság előírásai szerint a tagállamoknak október és december között 90 százalékos töltöttségi szintet kellene elérniük, bár rendkívüli piaci körülmények esetén 10 százalékos rugalmasság megengedett. Viszont a jelenlegi helyzet alapján még a 80 százalékos töltöttségi arány is valószínűtlennek tűnik.
Régiós összevetésben Magyarország áll a legjobban, sikerült megőriznie a készletei 43,6 százalékát, miközben mind Szlovákia, mind pedig Románia és Csehország is lemarad mögötte, sőt Ukrajna tárolóinak töltöttsége is csak 21,6 százalékos, és Bulgáriában is csupán 2,3 százalékkal jobb a helyzet.
Viszont nem pusztán az alacsony készletszint, hanem a feltöltés üteme is problémás. Az idei betárolási szezon ugyanis rendkívül lassan indult. Április elején Európa történelmi mélyponthoz közeli szintről kezdte meg a készletek visszapótlását: a tárolók töltöttsége mindössze 27,7 százalékos volt, szemben az előző öt év 41 százalékos átlagával.
Az Európai Unió erre egyelőre nem kínál megfelelő megoldást, úgy tűnik, a helyzet globális stabilizálódására várnak. Viszont amennyiben a tározók feltöltése nem indul el megfelelő ütemben, Európa a következő telet szokatlanul alacsony készletszinttel kezdheti meg. Ez pedig nemcsak újabb árrobbanást idézhet elő, hanem az ipari termelés visszaesését, tartósan magas inflációt és a gazdasági növekedés lassulását.
NZS/Felvidék.ma
