Csáky Károly szellemi múzeuma

A Felvidék néhány tájegységén a legtovább élő s egyben a legelterjedtebb dramatikus szokásaink egyike volt a kiszehajtás.

Mint köztudott, virágvasárnapnak a húsvét előtti vasárnapot nevezzük. Az egyház ilyenkor Jézusnak szamáron való diadalmas jeruzsálemi bevonulását ünnepli.

Az első világháború lezárását követő Trianoni Diktátum értelmében az anyaországtól elcsatolt Felvidéket az újonnan létrejött Csehszlovák Köztársaság kapta meg.

Gyümölcsoltó Boldogasszony (Annuntiatio Mariae Virginis) a legrégibb Mária-napok egyike, mert ez lett a „megtestesülés, Isten Fiának Mária szűzi méhében történet fogantatásának ünnepe”.

Dacsókeszi vegyes lakosságú és felekezetű település a magyar-szlovák nyelvhatáron, Csáb község közelében.

Leszenye a nógrádi határ közelében települt, „hegyek alatti” honti falu. A török idők alatt lakosainak száma megcsappant, s tönkrement régi temploma is.

A tavaszkezdetnek számító Sándor-, József- és Benedek-napot a hagyományőrző paraszti világban elsősorban az időjóslások kapcsán emlegették.

A Dél-Hont dombos vidékén, Esztergom közelében települt Bajta katolikus magyar falu. Temetőjében több háborús emlékmű, a tragikusan elhunyt bajtaiakra emlékeztető alkotás látható. De van itt néhány olyan sírjel …

A Kisalföld keleti szélén, Párkány, illetve az Ipoly és a Garam közelében fekvő, egykori rangos településnek számos szakrális kisemléke van.

A március tizenötödikei ünnepségeket ívtizedekkel ezelőtt is megünnepelték tájainkon. Elsősorban a városokban, de az apróbb településeken is.