Az egykori vesztőhely helyén álló alkotás 134 év után visszakapta műalkotásainak egy részét. Három aranyozott vert rézből készült tábla újraavatására került ugyanis sor.
Már napokkal korábban hatalmas porfelhő fedte a 14 m magas szoborcsoportot. Ugyanis az 1996-98-as restaurálás során a reliefek helyét a restaurátorok bevakolták, hogy ne lehessen látni, itt valami hiányzik. Ezt kellett csiszolással eltávolítani. Május 7-én, csütörtökön a kassaiak az Immaculata, illetve Szeplőtelen Szűz szoborcsoportnál gyülekeztek 11 órakor.
Az avatáson Richard Raši főpolgármester mondott mindenkinek köszönetet, aki ebben a munkában részt vett. Külön kiemelte Kladek Gábor művészettörténész szerepét, aki saját bevallása szerint, már majdnem húsz éve küzdött azért, hogy ezek az alkotások visszakerüljenek – hacsak másolatban is – eredeti helyükre. Továbbra is azon dolgozik, hogy a többi tábla ismét díszítse a szoborcsoportot. Raši megköszönte az Általános Hitelbank Alapítványának (Nadácia VÚB) az anyagi támogatást és Stanislav Kožela akadémiai szobrászművésznek áldozatos munkáját.
Az alapítvány képviseletében Elena Kohútiková, az igazgatótanács elnöke örömét fejezte ki, hogy az értékes alkotások másolatai visszakerültek a helyükre. A kulturális örökség felújítása azért fontos, hogy a következő generációk is láthassák az értékeket. Az egyik reliefen az is nyomon követhető, hogy háromszáz évvel ezelőtt milyen orvosi ellátásban részesültek a betegek. Alapítványuk csak a kassai kerületben a műemlékekre, egészségügyre és karitatív tevékenységre nagyjából egy millió eurót költött.
A másolatok elkészítése 19 ezer euróba került. Az alapítvány 16.620 euró támogatást nyújtott, a többit a város állta.
Stanislav Kožela a sajtónak elmondta, ez a munka komoly szakmai kihívást jelentett számára, mivel Immermohl nagyon részletgazdag alkotásokat készített. A másolat készítésénél gondot jelentettek a méretek is. Mivel meghaladta az egy métert. Úgy kellett másolatot készíteni, hogy az eredeti alkotások ne sérüljenek meg.
Köztudott, Magyarországon 1709-10 pestisjárvány pusztított. Ennek nyomán emelték a fogadalmi pestisoszlopokat az egész országban. A Felvidéken megérdemelten nagy hírnévnek örvend a selmec- és körmöcbányai csodálatos alkotás. Így volt ez nálunk is. Az ötezer lakosú városba 1709 nyarán érkezett meg a borzalmas „guga-halál”minden elővigyázatosság és óvintézkedés ellenére. Télen a hideg mérsékelte az áldozatok számát, ám a következő év tavaszától a ragály új erőre kapott, így a város egy harmada esett ennek áldozatul. Rákóczi tehetséges parancsnoka, Esze Tamás is ennek következtében hunyt el.
Kassán Flachenfeld Viktorin, kassai postamester, aki a közeli ferences templomban nyugszik, kezdeményezésére és költségére készült 1720-23 között ez az alkotás. Építője Tornyossy Tamás céhmester volt, a szobrokat Grimming Simon és a későbbieket Hild Lipót soproni kőfaragó készítette. Az emlékmű avatására 1723. október 3-án került sor. A leleplezéskor tíz feliratos és három felirat nélküli táblával díszítették. A feliratozott táblák az idők folyamán eltűntek, pedig még 1954-ig a helyükön voltak. A szöveg nélküli aranyozott réztáblák alkotója Georg Immermohl aranyműves. Ezeket 1881-ben a városi levéltárban helyezték el, később a múzeumba kerültek. Ma is a Kelet-szlovákiai Múzeum őrzi azokat.
1996-98 között a szoborcsoportot restaurálták, ami azt jelentette, hogy hiteles másolat készült róla. Az eredeti raktárba került. Viszont a szobrok fémrészei nem kerültek vissza és a Szent György letörött karja is helyreállításra vár.
A most felavatott másolatok a pestis, a háború és az éhínség allegóriáit ábrázolják. A pestist a Publius Ovidius Naso által az Átváltozásokban Aegin nevű város kapcsán írja le. Pierre Mignard (1612-1695) francia festő örökítette azt meg. Ennek tükörképét Mathijs Pool (1696-1727) németalföldi grafikus használta föl. Ezt alkalmazta a legkisebb részletekig Immermohl. Az antik ruhába öltözött embercsoportokon mutatkozik meg a pestis elleni érzelmi harc. A tér kövezetére hullanak a pestis által megfertőzött emberek, fölöttük szakállas orvosok gesztikulálnak, akik segíteni akarnak nekik. A háttérben egy már halott beteg esik össze. Az egymásnak segítő emberek az irgalmasságot és szolidaritást jelképezik.
A háború allegóriája vélhetőleg a magyar történelem legrégebbi eseményére utal. Hátul dombok között minden jel szerint Moson várát látjuk, ahol döntő csata zajlott a magyar koronáért. A vele szemben álló város nyilván Győr, mely alatt katonai tábor látható. Középütt egymással szembenálló katonák csoportjai, harci lándzsákkal a kezükben. Az előtérben, bal oldalt lovon ülő dicsfénnyel rendelkező lovas, nyilvánvalóan Szent László. Őt egy szárnyas angyal kíséri. Az uralkodó a legyőzött Salamon király hódolatát fogadja. Mögötte egy másik alak áll, aki a szentistváni koronát tartja egy párnán és ajánlja azt föl a győztesnek.
Az éhínség allegóriája ószövetségi történetet ábrázol. Józsefnek a fáraó nagy hatalmat ad és a hét bő esztendő alatt elraktározza a gabonát. Ezt követi a hét szűk esztendő, az éhínség, amikor megnyitja a raktárakat és megmenti az egyiptomiakat. Az ábrázoláson egy palota belsejét látjuk, bal oldalt gabonával megrakott zsákok. Kissé jobbra embercsoport, melyből József alakja magasodik ki. Nyugalommal fogadja a térdelő alakok hódolatát és eladja nekik a gabonát. Egészen jobb oldalt egy alak távozik a pénzzel.
A következő napokon sok kassai látogatta meg az alkotást és gyönyörködött az újra látható veretekben.
A szoborcsoport fő alakja a Szeplőtelen Szűz, aki egy felhőtornyon áll. Ebből kíváncsi angyalkák kukucskálnak kifelé. Ezután nyilvánvalóan még vidámabban mosolyognak majd!
További képek megtekinthetőek a fotógalériába ITT.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”53489,52567,52504,52117,48652,47475″}
