A Szövetség a Közös Célokért eredményei és jövőbeli tervei

A Szövetség a Közös Célokért irodáit a státustörvény elfogadása idején hozták létre, s a legtöbben úgy vélték, a társulás egyetlen küldetése a magyarigazolványok kiadásával kapcsolatos tájékoztatás lesz. Ez azonban nem így történt, hiszen közben más feladatokat is átvállalt,  időközben újabb elképzeléseket valósított meg.

Pogány Erzsébet a 2007-es év értékelésével kapcsolatban elmondta, hogy sokkal jobb évet zártak a korábbiakhoz képest. Ez konkrétan azt jelenti, hogy nagyobb biztonságban érezték magukat, mint az előző , 2004-2006-os években. Nagy érték, hogy az egész Kárpát-medencében olyan irodahálózat épült ki, amelynek működéséhez a magyar kormány garantája a költségeket. A szlovákiai irodahálózat gondja abból adódik, hogy míg a többi államban az igazolványokon túl a nevelési- oktatási támogatást is ez a hálózat intézi, Szlovákiában ez nem így van, ezzel a feladattal járó működési költségből nem részesülnek. A jelenlegi gondok ebből adódnak.

Schengen ünnepi nap volt a számukra is, hiszen az irodák többsége azokban a régiókban működik, ahol ápolják a határon túli kapcsolatokat. Sőt, az irodákat a szlovákiai magyar polgárok minden olyan kérdéssel megkeresték, ami a magyarországi támogatásokat, az utazási kedvezményeket, a munkavállalási engedélyeket illeti. Tapasztalták, hogy a polgérok nagyon pozotívan fogadták a határok átjárhatóságát.

Pogány Erzsébet a szövetség irodahálózatával kapcsolatban elmondta: a 2002-2004 között fennállt állapotot tartja a megfelelőnek, amikor azon kívül a tizenegy városban kiépült irodán kívül, ahonnét tudják továbbítani a kérelmeket, szinte minden nagyobb településen kiépítettek tájékoztató helyet, ahol a státusztörvényről akár a református lelkész, is képes volt információt adni, de ilyen hely volt még a helyi kultúrház vagy könyvtár is. Sajnos, 2006-ban ezt a hálózatot le kellett építeni. Jelenleg tizenegy városban van a szövetségnek irodája, Királyhelmectől Pozsonyig. Ez ugyan nem rossz, de sokkal több tájékoztatásra lenne szükség és még szélesebb hálózatra, mint a jelenlegi. Például Losoncon van egy iroda, de a magyarok többsége Füleken él, ahol nincs képviseletük. Ezt a szövetség úgy oldotta meg, hogy a hét bizonyos napjain ügyfélfogadást tartanak Füleken.

Jó lenne, ha a 11 irodán kívül minden nagyobb településen ilyen tájékoztató központok működnének.

Az elmúlt év fontos volt a magyarigazolványokkal kapcsolatban is, hiszen öt évvel ezelőtt adták ki az első okmányokat, amelyek érvényessége tavaly lejárt. Az országgyűlés elfogadta azt a törvénymódosítást, melynek alapján a lejárt igazolványok érvényességét nem kell meghosszabbítani. Ez a módosítás júniusban lépett érvénybe. Az iroda igazgatója szerint ez nagyon fontos lépés és döntéshozatal is volt a kormány és országgyűlés  részéről. Az igazolványtulajdonosok kilencven százaléka nem élt a kínálkozó kedvezményekkel, aminek a Szövetség a Közös Célokért munkatársai már az elején tudatában voltak, tudniillik a gyakorlat azt igazolta, a legtöbben az igazolvánnyal elsősorban a magyar nemzethez való tartozásukat akarták kifejezni. Akinek az igazolványában azonban beteltek a kedvezményeket igazoló oldalak, azok kérhetnek pótfüzetet az igazolványhoz. Ez már sokkal egyszerűbb folyamat, mint az igazolvány igénylése. Pogány Erzsébet lényegesnek tartotta elmondani azt is, hogy a szlovákiai magyarok – más határon túli országoktól eltérően – folyamatosan jönnek kérvényezni az igazolványokat. Havonta négyszáz-ötszáz új kérvény érkezik hozzájuk. Eddig 120 ezer igazolványt  tartanak nyíilván Szlovákiában.

A pozsonyi központi irodában januártól hárman dolgoznak, a múlt évben hosszú ideig csak ketten voltak, akik a huszonkét kinti munkatársnak a dolgait is felügyelik, amihez a gazdálkodás és a szervezési feladatok is járulnak. A polgárokkal inkább a területi irodák dolgozói tartják a kapcsolatot, akik felkészülten és nyitottan reagálnak a különféle megkeresésekre.

Az elmúlt év eredményes volt az E-magyar pontok terén is, mert sikerült azokat újból beindítani. Ugyanis mire kiépültek ezek a pontok, addig Magyarországon megszűnt az Informatikai Minisztérium, amely biztosította a működés anyagi fedezetét. Eltelt egy kis idő, amíg a Gazdasági és Közlekedésügyi Minisztérium pozitívan viszonyult ehhez, s úgy döntött, előteremti a szükséges anyagi fedezetet,  ez nagymértékebn az MKP új elnöke közbenjárásának köszönhető. Az idei évben a Gazdasági és Közlekedésügyi Minisztérium szintén számol az E-magyar pontok működésével, remélhetőleg megteremti ehhez az anyagi fedezetet is. 2003-tól az E-magyar központoknak köszönhetően a SZAKC az irodáiban korlátlan, szélessávú internet-hozzáférést biztosított a polgároknak, a minisztériumi támogatásnak köszönhetően, ingyenesen.

A beiratkozási program kiemelten fontos a Szövetség a Közös Célokért számára is. A Szülőföld Alapnak olyan kisösszegű pályázata volt, amelyből az óvodák oktatási-nevelési munkájának minőségi voltához járultak hozzá. Viszont az erre kapott összeg csupán négymillió forintnyi volt, aminek a SZaKC lett a lebonyolítója. Az MKP közbenjárása révén ugyanakkor sikerült elérni, hogy még húszmillió forinttal bővüljön a keret. Tehát az óvodákat erősítették meg, mert itt dől el elsősorban az, hogy a gyermek a későbbiek során milyen oktatási intézményt fog látogatni. Kevés az esély arra, hogy aki szlovák óvodába jár, az magyar tannyelvű iskolát látogasson majd. Ezért van szükség a megerősített óvodákra és alapiskolákra.

A központi iroda decemberben kapott egy tájékoztató levelet a Miniszterelnöki Hivatalból, hogy az Agora irodákat is megszüntetik. Viszont fontos tudni, hogy nem a szolgáltatások szűnnek meg, hanem csupán az irodák, feladatukat a Szövetség a Közös Célokért veszi át. Minden bizonnyal eltelik egy kis idő, míg az új megbízatással megismerkednek. Jelenleg a pozosnyi irodában lesz egy szakember, a ésőbbi terveik közt szerepel az, hogy majd a területi irodák is adnak tájékoztatást az ösztöndíjakról, a felsőokatási továbbtanulásról. Azt is szeretnék elérni, hogy a részképzésre, illetve az ezzel kapcsolatos tájékoztatásra helyeződjön a fő hangsúly, mivel a részképzésre Magyarországon egyre több lehetőség van, amit a szlovákiai magyarok nem használnak ki. A Szlovákiai Magyar Ösztöndíj Tanács munkáját is ezévtől a Szövetség a KÖzös Célokért társulás fogja segíteni. Pogány Erzsébet bízik abban, hogy talán sikerül újabb feladatokkal is bővíteni a palettájukat, hiszen az Európai Unió rengeteg lehetőséget kínál.

A Felvidék Ma honlap is szóba került, amely a SZaKC néhány munkatársának ötlete alapján indult el. Erdélyi ismerősök jegyeztették be ezt a marokkói doménnevet, hogy a „ma” végződéssel sugallják – friss híreket közvetítenek. A Felvidék Ma volt az első szlovákiai magyar hírportál, amely 2006 januárjában indult, és amely már átesett egy műszaki fejlesztésen is. Fontos továbbá ezzel kapcsolatban megjegyezni, hogy erre a honlapra csak hazai vonatkozású hírek kerülnek fel. Az anyagi háttér biztosításával kapcsolatban elhangzott, hogy Magyarországról sikerült több forrásból is támogatást szerezni. Az Illyés Közalapítvány adta az első nagyobb összeget, majd Hódmezővásárhely és más önkormányzatok és alapítványok is hozzájárulnak a munkatársak fizetésének, honoráriumának a fedezéséhez.

A központi iroda igazgatója végezetül elmondta, reméli, hogy többen is úgy gondolják majd, szükség van erre a kiépített irodahálózatra. Magyarország az itteniek viszonyulásán keresztül értékeli munkájuk fontosságát is, de bízik benne, hogy a Miniszterelnöki Hivatal a működési alapot továbbra is biztosítja. Két éve dolgoznak egy európai uniós pályázaton, melynek lényege egy gazdasági és kulturális hálózat kiépítése. Az elmúlt évben az EU-s forrásokból a kifizetések nagyon kiszámíthatatlanul történtek, ezért a két éves program megvalósítása 2008 első hónapjaira tolódott át.  Szóba került az is, hogy az Új Kézfogás KÖzalapítvány jogutódja, a Corvinus ZRT  is meghirdette pályázatát  vállalkozás-fejlesztési központok támogatására, a SZAKC igazgatója azt tervezi, hogy a régiófejlesztés és vállalkozás-fejlesztés terén bővítenék a tájékoztató tevékenységet.

FelvidékMa