A Pesti Hírlap megjelenése a modern magyar sajtó születését jelezte. A Pesti Hírlap indulása, 1841 január 2-a mérföldkőnek számított a magyar sajtó történetében.
Landerer Lajos nyomdatulajdonos, a kormányzat helyeslésével, a börtönbõl fél évvel azelõtt szabadult Kossuth Lajost bízta meg induló lapja szerkesztésével. A kiadó jól eladható lapot, a kormányzat Kossuth kézbentartását remélte az alkalmazástól. Landerer nem csalódott: a hetenként kétszer, késõbb háromszor megjelenõ újság hamarosan 5000 elõfizetõvel rendelkezett. Ezt a példányszámot addig magyar újság meg sem közelítette. A kormány viszont elszámította magát: a Hírlap nem levezette a politikai feszültséget, hanem fokozta azt. A napilap immáron folyamatossá tette az ellenzéki politizálást. Felrázó cikkek sora ecsetelte a társadalmi viszonyok tarthatatlanságát, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás visszásságait, a gazdasági elmaradottságot. A kiutat a liberalizmus magyar változatának, a társadalom egymással akár ellentétes érdekeltségû rétegeit összefogó ún. érdekegyesítés programjának végrehajtásában jelölte meg, sorra véve annak feladatait (örökváltság megoldása, politikai jogok kiterjesztése, közteherviselés stb.). Kossuth lapja (fõleg vezércikkei) révén vált az ellenzék egyik vezetõjévé. A hírlap jelenléte a politikai életben arra is felhívta a figyelmet: az 1840-es években már egyik politikai irányzat sem nélkülözheti a saját újságot. Így hamarosan kialakult a magyar nyelvû politikai sajtó: a Jelenkor Széchenyi István konzervatív liberalizmusát képviselte, a Világ az újkonzervatívok lapja lett. A Hírnök a kormány, a Nemzeti Újság a katolikus klérus szócsövének számított.
Mult-Kor, FelvidékMa
