Az MKP képviselőjével, Simon Zsolttal, a Plus7dní riportere beszélgetett a Lisszaboni Szerződés körüli vitáról, és arról, hogy ő személyesen vajon miért nem elégedett az SDKÚ, az MKP és a Kereszténydemokrata Mozgalom egységes álláspontjával az uniós szerződést illetően.

Önt lefizették vagy csak provokálni szándékozik Csákyt?
Nem fizettek le és nem is provokálom Csákyt, de nem is vagyok csöndes szavazógép. Mindössze következetes vagyok.
Elutasította az ellenzéki egyezséget. Vajon miért küld olyan jelzéseket a kormánykoalíció felé, hogy még mérlegel?
Nem küldtem jelezéseket. Az MKP képviselője vagyok és mi minden esetben az unió, az emberi jogok chartájának elvei mentén haladtunk. A Lisszaboni Szerződés tulajdonképpen szintén ezekről az alapelvekről és a demokráciáról szól. Éppen ezért kissé logikátlannak tűnt nekem, hogy olyan lépést tegyek, amely nehezen megmagyarázható egész Európa számára. Tudatosítani kell, hogy ennek a szerződésnek sokkal nagyobb a hozadéka, mint ahogyan az első pillantásra tűnik. El sem tudom képzelni, hogy az elutasítás mint jelentene Szlovákia számára. Talán az unió fekete bárányai leszünk?
Úgy gondolja, hogy érthető az Ön cselekedete ebben a dologban?
A probléma abban van, hogy még a Fico visszahívásáról szóló szavazás előtt összeült az MKP képviselői klubja, ahol a Lisszaboni Szerződéssel is foglalkoztunk. Senkinek sem volt semmilyen ellenvetése és kifogása, ezért úgy határoztunk, hogy a szerződést támogatjuk. Egy héttel később pedig az ellenzéki képviselők, többek között maga Csáky is, valami teljesen mással rukkoltak elő.
De hiszen az ellenzéki pártok vezetői érdemben nincsenek az uniós szerződés ellen, tehát támogatják a ratifikálást, mindössze a sajtótörvény tervezetét utasítják el.
Ez bizonyos mértékig improvizáció volt. Ha mindent bizonyos időhatáron belül sikerült volna megvitatni, akkor ez a helyzet nem állt volna elő. Mostanra már azt kell megmagyaráznunk európai partnereinknek, hogy a szituáció kissé megváltozott. Egyetértek azzal, hogy a sajtótörvény tervezete rossz és az is igaz, hogy meg kell mutatnunk a polgároknak a Fico-kormány valódi arcát. De a Lisszaboni Szerződés értékorientációról szól az unió irányába, és a választóknak óriási lehetőségeket biztosít.
Önt az zavarja, hogy ez csupán improvizáció és nem volt mindez kellőképpen megbeszélve a képviselői klubon belül? Vagy Csáky ellen lép fel, esetleg arra vár, hogy a koalíció netán együttműködésre szólítja fel Önt?
Teljes mértékben visszautasítom az ilyesfajta vélekedéseket. Csak azt szeretném, ha az uniós szerződést elfogadnák. A kormányfőnek is tárgyalnia kellene az ellenzékkel, az előrelépést szorgalmazni, alázatot tanúsítani és nemcsak a hatalommal összefonódni. A másik oldalon pedig, ha az ellenzék jelentős lépésre szánja el magát, előtte fel kellene készítenie európai partnereit erre.
Azt mondja, hogy a szerződésről még nem volt szavazás. Viselkedésével viszont azt a jelzést küldi a koalíció felé, hogy szavazás esetén támogatni fogja őket.
Számomra soha nem volt kérdés az, hogy támogatom-e a kormánykoalíciót, hanem az, hogy a unió mellett vagyok-e. A Lisszaboni Szerződés ugyanis a társadalom európai orientációjáról szól.
Ön az egyetlen az MKP-n belül, aki jelenleg támogatná az uniós szerződést?
Többen is vagyunk olyanok, akik számára probléma az egész szavazási eljárás. Tartunk az eredménytől.
Kik konkrétan?
Nem, ezt nem árulhatom el.
Megszólította Önt valaki a koalícióból? Beszélt Önnel a szerződésről?
Nem.
Az ellenzék nem a szerződés elfogadása ellen van, hanem az új sajtótörvény ratifikálása ellen. Akkor miért támogatja a kormánykoalíciót?
Azért aggályoskodtam, mert nem tudni, hogy lehetséges lesz-e az újbóli szavazás erről a kérdésről. A jogászok véleménye ugyanis megoszlik. A véleményem egyébként csak az MKP képviselői klubjában hangzott el.
Másképpen kérdezem. Hisz abban, hogy a kormánykoalíció megkockáztatja az uniós szerződésről szóló szavazást akkor is, ha nincs meg hozzá a szükséges 90 szavazata?
Őszintén meg kell mondanom, hogy Fico kormányfő esetében kérdéses, hogy vajon miért viselkedne államférfiként éppen ebben a kérdésben. Egyetlen koalíciós pártnak sincs nemzetközi háttere, úgyhogy miért is viselkednének felelősségteljesen az állampolgárokkal szemben, ha egyszer a demokratikus alapelvekkel is problémáik vannak?
Nincs az az érzése, hogy viselkedésével, az ellenzéki megállapodás elutasításával segít a koalíciónak?
Nem sértettem meg a koalíció egységét, egyszerűen csak az aggályaimnak adtam hangot. Soha nem gondoltam volna, hogy az ilyesmi ennyire problematikus. Előtte nem voltam képviselő, és nem gondoltam arra, hogy megvádolnak és kritikával illetnek majd csak azért, mert véleményt mondtam. Tényleg rosszul érzem magam ettől.
Ön talán Fico szóvivője? Hiszen éppen most mutatta meg az ellenzék a kormánynak, hogy mennyire fontos, mekkora szükség van rá, ha alkotmányos többséget igénylő kérdésekben kell szavazni.
Nem, egyáltalán nem vagyok Fico szóvivője. Ennek ellenére tudomásul kell venni, hogy az első időpont, amikor a sajtótörvény elfogadásáról, elutasításáról vagy éppen átdolgozásáról fognak szavazni, csak a márciusi ülésen lesz.
Csáky azt mondta, hogy neki is és Dzurindának is már visszajelezték Brüsszelből, hogy a szerződés nincs veszélyben. Miért állítja akkor, hogy veszélyben van?
Több európai politikus kijelentését olvastam, akik kissé össze voltak zavarva a tekintetben, hogy mi is történik valójában. A ratifikációs folyamat elején vagyunk, és ha bármelyik ország ezt elutasítja, akkor a többinek már nem lesz érdeke, hogy támogassa a szerződést.

De még nem tárgyaltak nálunk a szerződésről, tehát miért szegült ennyire ellen?

Azért, mert kedden a helyzet összetett volt és rossz irányba kezdett elmozdulni. A házszabály világosan fogalmaz, a nemzeti tanács akkor határozatképes, ha 76 képviselő jelen van.
Viszont a helyzet most olyan, hogy a kormány tudatosítja: roppant felelőtlenség lenne beterjeszteni a szerződést szavazásra akkor, amikor nincs meg a kellő szavazat ehhez. Ön viszont támogatja őket abban, hogy ezt megtegyék, mert talán személy szerint is támogatni fogja a kormányt…
Én arról a helyzetről beszélek, ami múlt héten kedden volt aktuális. Minden kétségemnek kedden adtam hangot és ezekről próbáltam meggyőzni kollégáimat is.
A Smer elutasította az ellenzék azon követelését, hogy vonja vissza a sajtótörvény-tervezetet a Lisszaboni Szerződés támogatásának fejében. Miként fog tehát csütörtökön szavazni? (a csütörtöki szavazás szintén meghiúsult – szerk. megj.)
Ha minden úgy történik, mint a két héttel ezelőtti szerdán, akkor ugyanúgy fogok eljárni. A koalíció álláspontját álszentnek tartom, mert egyrészről szeretné, ha az uniós szerződés elfogadásra kerülne, másrészt meg olyan törvényt készít elő, melyben a demokrácia elveit megcsúfolja.
Megváltoztatta az álláspontját. Netán nyomást fejtettek ki Önre? Igaz, hogy Dzurinda rögtön találkozóra hívta?
Kommentár nélkül.
Ki volt az, aki az Ön nézetéről az MKP-n kívül beszélt?
Csáky. És ha az MKP-ban most ugyanaz lenne érvényben mint Bugár alatt, akkor ezt a beszélgetést most nem csinálnánk.
Talán csak arra akarta Csáky ellenzéki kollégáit figyelmeztetni, hogy nem mindenki számára világos teljes mértékben az MKP-n belül az ellenzéki pártvezetők javaslata.
Viszont ez azt jelenti, hogy Csáky számára nem egészen világos, hogy a képviselői klub vajon az elnök mögött áll-e.
És erre ment ki a játék? Bebizonyítani, hogy Ön és még mások nem állnak Csáky mögött?
Azt már az elnöknek kell tudnia, hogy lépései vajon egyeztek-e azzal, ami a képviselői klubon belül történt.
Mi történt még az Önök képviselői klubjában?
Nem először történik, hogy az MKP képviselői kész tények elé vannak állítva. Nem volt lehetőségünk arra, hogy a kérdést megvitassuk, vagy más véleményt mondjunk, vagy azt is csak utólag.
Šelestiaková Katarína, Plus7dní, FelvidékMa