Az Európai Unió adósa a világnak azzal, hogy mértékadó határozatban foglaljon állást a kommunizmus ellen – hangoztatta Tőkés László erdélyi európai parlamenti képviselő szerdán Brüsszelben.
Tőkés a kommunizmus áldozatairól való megemlékezés jegyében, „Szembenézni a kommunista múlttal” címmel szervezett konferenciát az EP brüsszeli székházában. Megnyitó beszédében felhívta a figyelmet arra az indítványra, hogy az Európai Parlament – az Európai Néppárt 2004-es kongresszusához hasonlóan – határozati úton mondjon ítéletet a totalitárius kommunizmus felett.
„A II. világháború, a fasizmus okozta mélységes válságon Európa – ez utóbbi elítélése által – még képes volt felülemelkedni. Ezzel szemben viszont kommunista múltjával nem tud mit kezdeni, és a tovább élő múlttal saját válságát hosszabbítja meg” – vélekedett az EP-képviselő.
„Kommunizmus sújtotta térségünk csak úgy és azáltal válhat igazán integráns részévé az uniónak, ha végérvényesen leszámol a kommunista, nacionalista múlt visszahúzó örökségével, és az európai, keresztény értékek mentén a demokratikus rendszerváltozást hitbeli, erkölcsi megújulása által teszi teljessé” – fogalmazott.
A püspök kitért arra, hogy a puszta tényfeltárás terén sikerült ugyan elérni némi eredményt, „ez azonban még mind kevés: a megismerést nem követte az erkölcsi megtisztulás, a belátás, az önkritika, a bűnbánat, a bocsánatkérés, a megtérés, az erkölcsi ítélet kimondása, a társadalom erkölcsi értékrendjének a helyreállítása”.
„Sőt, mi több – tette hozzá – alattomosan, kerülő utakon, változatos színekben és formákban, csúfos bukását túlélve, volt szállásterületeire újból visszatért a kommunizmus”. Szerinte a kommunizmus „hatalomba visszakapaszkodott” képviselői gátat vetnek az igazság kimondásának, a tényleges rendszerváltozás folytatásának.
Tunne Kelam észt néppárti EP-képviselő a konferencián úgy vélekedett, hogy a nácizmus áldozatait elismerik áldozatként, a kommunizmus áldozatait azonban csupán „másodrendű áldozatnak” tekintik. Szerinte európai kutatási központot kellene létrehozni a totalitárius kommunizmus történetének tanulmányozására, valamint új történelemkönyvekre lenne szükség. Felvetette, hogy augusztus 23-át, „annak az évfordulóját, amikor Hitler és Sztálin egymásba szeretett”, a totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapjává lehetne nyilvánítani.
Schöpflin György magyar néppárti EP-képviselő egyebek közt azt boncolgatta beszédében, hogy az értelmiség egy része miért került a kommunizmus bűvkörébe. Szerinte az a gondolat, hogy „a világot át lehet alakítani, és jobbá lehet tenni”, hatalmas kísértés volt az értelmiségnek, és ráadásul a hatalom ígéretével járt. Ám aki elfogadta a kommunista tanokat, az „az ördöggel kötött szövetséget”, feladta saját személyiségét.
Echo TV
