Az alsóbodoki szórványkonferencián Gyurgyík László szociológus, a Selye János Egyetem tanára a szlovákiai magyar lakosság településszerkezetéről és kormegoszlásáról nyújtott áttekintést, különös tekintettel a szórványosodás kérdésére. Megállapította, hogy a szórványsors nem definiálható kizárólag a statisztikai mutatókkal.
A magyarlakta településeket az ott élő magyarok száma, illetve aránya szerint négy típusba soroljuk:
1) szórványjellegűnek azokat a településeket tekintjük, ahol a magyar népesség aránya kevesebb, mint 10 %, de eléri a 100 főt.
2) magyar kisebbségűnek a 10 % – 50 % közötti magyar részarányú településeket tekintjük.
Megjegyzés: Az összes grafikon kattintással nagyítható!
A magyar többségű települések két változatát különböztetjük meg:
3) mérsékelt magyar többségűnek azokat a településeket minősítjük, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja az 50 %-ot, de nem éri el a 80 %-ot.
4) erős magyar többségűként azokat a helységeket értelmezzük, ahol a magyar nemzetiségű lakosság aránya meghaladja a 80 %-ot.
Azokat a településeket, ahol a magyar népesség aránya nem haladja meg a 10 %-ot, s az ott élő magyarok száma sem éri el a 100 főt, nem soroljuk a magyarlakta települések kategóriájába.
A szórvány fogalmának azonban nincs egységes meghatározása.
Megközelíthető:
– egy dimenzió mentén (nemzetiség aránya, illetve száma a vizsgált településen). Pld. a 10-20%-nál alacsonyabb, és az 500 főnél kisebb lélekszámú magyarlakta települések szórványnak minősíthetők, illetve
– komplexebben, több dimenzió mentén (kisebbségi intézmények, beszélő közösség megléte) A komplexebb megközelítés alapján pontosabban meghatározhatók a szórványtelepülések. Ez utóbbi inkább alkalmas a szórványosodás folyamatának a vizsgálatára.
Statisztikailag a szórványok egy része a magyar tömbterületbe beékelve, egy további része a tömbterület peremén, egy harmadik része a magyar tömbterülettől távol, az ország északi részein található.
A komplex funkcionális megközelítés szerint a szórványosodás eltérő településekre terjed ki, mint a statisztikai mutatók alapján. A statisztikailag szórványnak nem minősülő falvak egy része funkcionálisan már szórványnak tekinthető, mivel az etnikai intézményrendszer elkorcsosult maradványaival rendelkeznek.
Ebből a szempontból a falvak és a városok közti különbség jelentős.
A viszonylag magasabb arányban lakott magyarlakta falvakban alig találhatók etnikai intézmények (iskola, óvoda, magyar kulturális szervezet).
A nagyobb városokban élő magyarok viszonylag nagyobb száma (alacsony arányuk mellett) jelentősebb intézményrendszer fenntartását teszi lehetővé.
