Az új iskolaév egyúttal a régóta várt oktatásügyi reform kezdetét is jelenti. A reform legfőbb célja, egy mondatban összefoglalva: ne tanuljon mindenki mindent. A tantárgykínálat tekintetében pedig az iskolák akár konkurálhatnak is majd egymással.
A reformot szeptembertől elsőként az ország 2254 alapiskolájának kiselsősei és ötödik évfolyamos tanulói, továbbá a középiskolák elsősei érezhetik majd. Ezekben az évfolyamokban a tananyag sokkal inkább az életkori sajátosságokhoz lesz igazítva és több lehetőségük lesz az itt tanító pedagógusoknak is.
Az Állami Művelődési Program a kötelezően elsajátítandó tananyag 70 %-át szabja meg, míg a fennmaradó 30 %-ban az iskolák saját hatáskörükben döntenek arról, hogy mit tanítanak. A legszabadabbak ezen a téren a középiskolák végzős évfolyamai lesznek, ezekben ugyanis a tananyag feléről az iskolák saját belátásuk szerint dönthetnek.
Az új törvény változatlanul hagyta a tízéves kötelező iskolalátogatást, de megengedi az individuális, otthoni oktatást is, megfelelően kvalifikált személy felügyelete alatt. Változás áll be az érettségikben is, megszüntetik ugyanis az eddigi A, B és C nehézségi fokozatokat és csak egyetlen, egységes szintet vezetnek be. A reform korlátozást hoz a nyolcosztályos gimnáziumok részére, ugyanis megszabja, hogy egy adott évben csak a végzősök öt százaléka jelentkezhet az ilyen típusú iskolába.
SME, Felvidék Ma
