A nagysikerű Léva aranykora című történelmi színműhöz kapcsolódott Müller Péter azonos című történelmi ismeretterjesztő előadása. Az október 8-ai eseménynek a lévai Reviczky Ház adott otthont.
A helytörténész előadó bevezetőjében elmondta, hogy
előadásával kordokumentumokkal kívánja alátámasztani a múlt szombaton bemutatott színmű egyes jeleneteit.
Ahogyan a már említett színmű, úgy a csütörtöki előadás is az 1859 és 1913 közötti lévai történésekre összpontosított. Az ismeretterjesztő előadás végigkövette a több mint öt évtized gazdag közéleti, kulturális, társadalmi és gazdasági életének legfontosabb mozzanatait.
Müller Péter (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Müller Péter felidézte a civil szféra jelentősebb egyesületeinek és szervezeteinek megalakulását, működését, szólt a város átalakulásáról, az épületek létrejöttéről, valamint a fontosabb történelmi események lévai vonatkozásairól.
Beszámolt többek között az 1859 októberében újjáalakult Lévai Casino történetéről, amely a város közösségi és kulturális életének egyik meghatározó intézményévé vált. Felidézte a Lévai Temetkezési Egylet, valamint a Barsmegyei Gazdasági Egyesület tevékenységét is.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A város fejlődésében meghatározó szerepet játszó személyek és családok között említette a Schoellerek megjelenését. Schoeller Sándor 1861-ben vásárolta meg az Esterházyak lévai uradalmát. 1863 és 1868 között felépült a Schoeller-kastély, amely ma már nem áll. A második világháború végén bombatalálat érte, és később nem építették újjá.
Az előadó beszélt az alig hétéves Reviczky Gyula Lévára érkezéséről is.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az 1860-as és 1870-es években a város kulturális élete egyre pezsgőbbé vált. Ekkor alakult meg többek között a Lévai Dalárda, és számos színművet mutattak be a városban.
Müller Péter több jelentős épület történetét is felidézte. 1865-ben létesült a Lévai Takarékpénztár. Az 1870-es évek elején felépült a lévai kaszárnya, amelyre ma már csupán egy utcanév emlékeztet. Az egykori Honvéd utcában található a Reviczky Ház és a Csemadok-ház is.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A lévaiak körében jeles dátum 1871. október 22-e: ekkor avatták fel a lévai asszonyok kezdeményezésére és közreműködésével felállított nagysallói emlékművet. Az alkotással a nagysallói csata során megsebesült, majd a lévai hadikórházban elhunyt katonák előtt tisztelegtek.
Müller Péter a város iskolatörténetét is felvázolta. A vizsgált időszakban folyamatosan bővült az elérhető tanintézmények köre. 1880-ban jött létre a kisdedóvó és az iskola, a későbbi zárdaiskola.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
1881-ben alapították a Bars folyóiratot, amely 1944-ig jelent meg Léván. 1883-ban letették a zsinagóga alapkövét; a szakrális épület ma már kulturális célokat szolgál a járási székhelyen. Közadakozásból 1885-ben épült fel Bars vármegye kórháza. A mai kórház területén még ma is gyógyításra használják az intézmény első épületét. Lépcsőházában elhelyezett márványtábla ma is őrzi a kórház alapításának emlékét.
1887-ben Léva is bekapcsolódott a fokozatosan kiépülő vasúti hálózatba: ekkor létesült vasúti összeköttetés Csatával.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Fontos ereklye került elő 1897-ben Szombathelyen.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején készült Lévai Nemzeti Őrsereg zászlaját ünnepélyes keretek között, az események ötvenedik évfordulóján, 1898. március 15-én mutatták be a lévaiaknak.
A századforduló táján fokozatosan felépültek a város központi terének jellegzetes épületei. 1902-ben adták át a városháza akkor még egyemeletes épületét, majd elkészült a Kálvin Udvar, a református egyházközség épülete. 1911. január 7-én bállal nyitották meg az új Oroszlán Szállót a központi tér sarkán. Az épület azóta is társadalmi események és kulturális rendezvények színhelye.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az előadó felvázolta a tanítóképezde történetét is. A ma már nagy múltú intézmény 1911-ben költözött jelenlegi helyére, a városkép meghatározó, kastélyt idéző, monumentális épületébe.
Hosszú évtizedes várakozás és előkészületek után a századforduló éveiben tornyot kapott a plébániatemplom. 1902-ben a Szent Mihály arkangyal-templom két toronnyal gazdagodott. Ekkor helyezték el a két torony közötti részen Szent László négy méter magas szobrát, amellyel a templom korábbi elnevezése előtt tisztelegtek.
1913. november 29-én megalakult a Reviczky Társaság, a mai Reviczky Társulás jogelődje. A társaság égisze alatt hamarosan számos szakosztály kezdte meg működését.
Tevékenységük azonban nem bizonyult hosszú életűnek, mivel kitört az első világháború. A Léva aranykorát bemutató előadás ezzel zárult.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Léva első írásos említésének 870. évfordulója alkalmából készült a Léva aranykora című történelmi színmű. Az előadásról korábban ITT, ITT és ITT írtunk.
Pásztor Péter/Felvidék.ma
