Felvidéki résztvevők is voltak szép számban a magyarok második találkozóján, a II. Kurultaj-on (nagygyűlésen) augusztus 8-10 között Bösztörpusztán. Köszönet érte Kopecsni Gábornak, a Felvidéki Baranta vezetőjének.

A hagyományőrzők közt dunaszerdahelyi, komáromi és rimaszombati csapatok vettek részt a rendezvényen, többen érkeztek Párkányból, Búcsról, Nánáról. A vendégek közt ott volt Duray Miklós, az MKP alelnöke és Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke is. A nagyszerű program fő szervezői Bíró András Zsolt és Vukics Ferenc voltak.

A kazakisztáni magyarok mintegy 40 fős küldöttsége voltak a találkozó fő vendégei. Egy évvel ezelőtt még csak néhány kivételes ember hallott Magyarországon a madjarokról. Azóta egyre többen csodálkoznak rá, hogy él Kazakisztánban egy madjar (ejtsd magyar) nevű törzs, amelynek ősi mondái hasonlóak a mieinkkel, és most már genetikailag is bizonyítottan a rokonaink.

A baskírok, a kazáni tatárok, a közép-ázsiai karakalpakok, a kaukázusi balkárok, krími tatárok és a kazakok eredethagyományai a mai napid szívósan őrzik, hogy egyes nemzetiségeik szoros kapcsolatban állnak a magyarsággal.
Ezen mondák sok hasonlóságot mutatnak a legrégibb magyar mondakinccsel. Közös elemük: mindannyian megemlítik, hogy valamikor régen a nyugatra költözött „majarok”, „madjarok” vagy madijarok” népének baskír földön maradt törzseitől származnak. Több török népcsoport, mint például az özbegek, a kirgizek, a türkmenek, az anatóliai törökök stb. a magyarokat testvéreiknek tartják, illetőleg legközelebbi rokonaik közé számítják.
A kazak törzsek egy része nemcsak a magyarországi kunoknak, hanem a magyarságnak is közeli rokonai.
Bíró András Zsoltnak a világon először sikerült egy teljes törzs antropológiai és genteikai felmérését elvégeznie a Torgaj-vidékén. Az SNP-analízis eredmények alapján úgy tűnik, hogy a mai magyarországi lakosság egy részének az ősei a kazakisztáni Madjar populáció ősei között valamikor a múltban (mai történelmi és régészeti tudásunk szerint legalább 1300-1500 évvel ezelőtt) genetikai kapcsolat állt fenn. A magyar történelem során sokan sikertelenül keresték a keleten maradt magyarokat. Most sikerült őket meglelni. A genetikai eredmény nagy mértékben felülírja a magyarok származásáról eddig vallott elméleteket.
Ami nem sikerült Kőrösi Csoma Sándornak vagy Vámbéry Árminnak, az most sikerült Bíró András Zsoltnak, megtalálni az Ázsiában élő testvéreket.
Az eredmények hatására a mintegy négyszáz főz számláló kazakisztáni madjar törzs tavaly júliusában megtartotta első (modern kori) nagy törzsi gyűlését (kurultaj), ahol a helyi madjarok magyarországi testvéreiket is meghívták.
Bíró András Zsolt és a Baranta Hagyományos Magyar Harcművészetek Szövetségének szervezésében egy tíz fős küldöttség képviselte hazánkat a kurultajon és az azt követő sport- és kulturális eseményeken, köztük a felvidéki Kopecsni Gábor is.
Ennek nagyszerű viszonzásaként,  2008. augusztus 8-a és 10-e között került sor a kazakisztáni madjar törzs és a magyarországi magyarság második találkozójára, nagygyűlésére, Kunszentmiklós határában.
A mintegy 100 jurtából, történelmi sátorból felépített táborban 500 barantás, 700 egyéb gyalogos hagyományőrző és 150 lovas, lovasíjász jelent meg, ezenkívül a rendezvény megvalósítását segítette 1500 korhű, magyar viseletbe öltözött ember.
A több mint ezer közreműködővel megvalósult 3 napos látványos műsort szombaton délután egy valóságos országgyűlés követte, ahol a kazakisztáni madjarok (torgaji magyarok) vezetői, valamint a magyarság vezetői a két testvérnép és a magyarság közös sorsának további kérdéseiről értekeztek.

A három napos rendezvény pénteken a kazakisztáni madjar törzs küldöttségének megérkezésével kezdődött, majd felavatták a kunbábonyi kagáni sír emlékművet, este pedig megérkeztek a madjarok a kurultaj helyszínére, kürtösök, fénylánc, 600 harcos, 40 ló és lovas kíséretében.
Szombaton a bemutatók következtek, ahol felvidékiek is bemutatkoztak: a Dunaszerdahelyi Hadik András Baranta, a révkomáromi Varga Sándor lovasíjász bemutatót tartott. Kazakisztán magyarországi nagykövete beszédet mondott, válaszbeszédet pedig Kurmangazi Sokpituli, a Torgaji madjarok vezetője tartotta, majd Bíró Andárs Zsolt és Patrubány MIklós, az MVSZ elnökének köszöntője következett.
Délután a Magyarok Asztalánál, ahol Rózsa Péter volt a főszakács, az ősök asztalszertartására emlékeztek, aki terített: Gergely István, a Madjar Batírnak pedig Kurmangazi Sokpituli, asztali áldást Gergely Istvántól hallhatták a résztvevők. 
A koraesti órákban a Kurultajon többek közt Petraskó Tamás és Vukics Ferenc köszöntötték az ősöket, látványos sólyomröptetés, közös ima után került sor a szertűz meggyújtására.

Felvidék Ma, kurultaj.hu alapján

A Képgalériában Kerekes András, búcsi nyugalmazott pedagógustól kapott képeket közöljük.

Képgaléria a II. Kurultajról