Az Európai Unióban is egyre komolyabb aggodalommal szemlélik a magyar–szlovák viszonyt. Retorikai értelemben Magyarország és Szlovákia hadban áll.
Jan Slota nacionalista politikus Szent Istvánt lovasbohócnak, a magyar külügyminisztert pedig nyomorultnak nevezte, és ez csak a jéghegy csúcsa. A szintén szélsőséges Vladimír Mečiar egy televízióműsorban azt mondta, hogy Antall József visszakövetelte a Csallóközt.
A Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Kisebbségkutató Intézet vezetője úgy véli, az átlagos szlovák polgárok körében is riasztóan magas a magyarellenesség, a lakosság több mint tíz százaléka vállaltan utálja a magyarokat. Szarka László szerint hiányzik a tiszta beszéd a szomszédsági kapcsolatokban.
Mint mondja, Magyarországon úgy beszélünk, mintha az egész Kárpát-medence hozzánk tartozna. „Állandó az interferencia a két ország között. Nincs meg a kölcsönös politikai bizalmi tőke” – teszi hozzá. A kérdésre, hogy mi köt minket össze Szlovákiával, Szarka László azt mondta, hogy egy hétszáz kilométeres, javarészt periférikus határszakasz mindenképp. Gazdasági, társadalmi értelemben is elhanyagolt terület a közös határ, hidak és autópályák nélkül. Összeköt bennünket a közös történelem is, mert közösek a címereink, a nemességünk, a megyerendszerünk, közösek voltak a történelmi személyiségeink, az iskoláink. Szarka László szerint szétparcellázzuk a közös történelmet ahelyett, hogy értékként kezelnénk azt.
A kisebbségkutató azt mondta, Szlovákiában a magyarellenességnek nagy politikai értéke van. „Az a jó szlovák, aki ezzel az idegen, sokat akaró Magyarországgal szemben erős karókkal kicövekeli: eddig és ne tovább” – mondja a szlovák szakértő. Szarka László szerint sem a nagy, sem pedig a kis lépések külpolitikáját nem szabad abbahagyni, és akkor is folytatni kell, ha a másik oldalon a konfliktusok gerjesztése zajlik.
zoom.hu
