A Selye János Egyetemet időnként támadások érik, hol az akkreditációját akarják elvenni, hol főiskolává akarják minősíteni a ma egyetemként működő tanintézményt. A Duna Tv riportban foglalkozott a kérdéssel.
Szlovákia első állami magyar egyetemét 2004-ben alapították. A most kinevezett tanárképző kar dékánja, Szarka László nehéz időben foglalja el posztját. Az intézmény gyors fejlődés után, jelenleg gazdasági válság közepette, nacionalista szlovák pártok kormányzása alatt, politikai konfliktusokkal terhelt időszakban keresi a jövőbe vezető utat. Szlovákiában most minősítik, és sorolják be egyetemi, főiskolai, vagy szakfőiskolai szintre a felsőoktatási intézményeket.
– Egységes, magas szintű oktatást szeretnénk biztosítani az egyetemeken. Ezért lehet majd egyértelműen megkülönböztetni már az intézmény besorolása alapján, hogy milyen szintű oktatásról is van szó. Az egyetemi cím, kimagasló kutatásokat és tudományos munkát feltételez, ezért lettek a kritériumok a kutatás terén szigorítva – hangsúlyozta Dana Španková, az Oktatási Minisztérium szóvivője.
Hatéves tudományos, és kutatási múltat nem mutathat fel az ötéves Selye Egyetem, így az iskola hiába teljesített 7-ből 5 akkreditációs kitételt, a rektor szerint a legmagasabb besorolásra mégsincs esélye.
– Azért, mert azt a első két fő kritériumot nem tudjuk teljesíteni, hogy a hallgatók és a tanárok aránya az egyetemi kritérium szerint meglegyen. De a vízióm az, hogy sikerüljön legalább a második kategória, a főiskola. Ha ezt a jogot hat évre megkapjuk és akkor hat éven belül meg tudunk annyira erősödni, hogy tudunk küzdeni az egyetemi besorolásért. Ez azonban nem vigasztalja azokat a hallgatókat, akik egyetemre és nem főiskolára jelentkeztek – mondta Tóth János, a Selye János Egyetem rektora.
Erdélyi Margit, a Selye egyetem most leköszönő dékánja szerint viszont a diákoknak nem kell megijedniük.
– Az egyetem és a főiskola között annyi a különbség, hogy az egyetemnél ott van a doktori iskola és szélesebb kutatás van, de a főiskolánál ugyanúgy megkapják a magiszteri illetve a mesterképzést, ugyanazt a diplomát kapják mint a Selye János egyetemen és őszintén reméljük, hogy a nevünket is meghagyhatjuk a Selye János Egyetemnek.
Egyelőre nincs forgatókönyv arra az esetre, ha a minisztérium a legalacsonyabb kategóriába sorolja a magyar intézményt. A rektor szerint ez a Selye egyetem halálos ítéletét jelentené, hiszen az eddiginél is kevesebb pénzt kapnának, és radikálisan csökkenne az érdeklődés egy olyan intézmény iránt, amely csak elsőfokú képzést nyújt, és diplomás munkanélkülieket képez. A magyar oktatási intézményt pedig már most is érik olyan vádak, hogy több a diplomás református lelkész, mint a hívő.
A tanárképző kar az egyetem zászlóshajója. 1500 diák tanul itt. Kihelyezett képzés működik Nyitrán, Pozsonyban, és Besztercebányán. Ezeket a karokat a magyar hallgatók lassan teljesen megtöltik, hiszen a népesség számarányához képest kevés a képzési lehetőség. Az ott képzett diplomásokra pedig igény van a munkaerőpiacon, hiszen a 400-nál is több felvidéki magyar többségű településen alig van diplomás közigazgatási szakember, népművelő, vagy szociális munkás.
A diákok véleménye egyöntetű, egyetemre akartak járni, de akkor is befejezik a tanulmányaikat a Selyén, ha azt főiskolává minősítik.
Felvidék Ma, nt, Duna TV
