Amikor a tűző napon, a Kenyában élő norvég leült lányával egy egyszerű kísérleti dobozhoz, nem számoltak azzal, hogy világszenzációnak számító felfedezést tesznek. A napkemencét, amely a „Kiotó-doboz” nevet kapta, Jon Bohmer norvég feltaláló alkotta meg. És az egész kartondobozból álló szerkezet csak öt dollárba kerül!
Valójában, egy fekete dobozról van szó, amelyet alufóliával béleltek ki, és a doboz aljára egy befőttes-köcsög plexiüvegből készült fedelét helyezték. A napfény sugarai a doboz belsejében olyan nagymértékben felforrósítják a levegőt, hogy azzal főzni, kenyeret sütni, vizet forralni lehet, – adja hírül az amerikai CNN.
A találmány a maga egyszerűségével és olcsóságával, mindenki számára elérhető energiaforrás. Főleg a szegénység sújtotta afrikai kontinensen, ahol viszont a Nap bőségesen ontja sugarait. Rengeteg tüzelőt, főleg őserdei fát lehetne megkímélni a kivágástól, hogy hőenergiához jusson az ott élő lakosság. További hasznosítását a feltalálók a víz minőségének javításában látják. A napkemencével a kevésbé tiszta vizet felforralva, minőségi, fertőzetlen vízhez juthat a kontinens lakossága. De nemcsak Afrikában, hanem a világ bármely pontján alkalmazható. Az ismereteink szerint a Föld lakosainak fele, mint egy három milliárd ember szenved a tiszta víz hiánya miatt. Ez az egyszerű szerkezet, mindezt egy csapásra megoldja.
A „Kiotó-doboz” gyártása már elkezdődött, az után, hogy zöldcsütörtökön a találmányt bemutatták az Amerikai Egyesült Államokban rendezett klímajavító találmányok kiállításán és elnyerte a Financial Times, amerikai gazdasági napilap fődíját. A kiállítás eredeti célja olyan találmányok bemutatása volt, amely segíti a Kiotói Egyezményben foglalt környezetkímélő megoldások gyakorlati alkalmazását. Ez az egyszerű szerkezet a kiállítás szenzációja lett, és leginkább megfelelelt a célban megfogalmazott elveknek. „Egy hétvége elég volt, hogy a Kenyában felfedezett napenergia-hatást konkrét szerkezetbe építsem be”, – nyilatkozta a feltaláló, a norvég Jon Bohmer. A napkemencét, bármely ország, bármely gyára képes legyártani. Havonta akár 2,5 millió is elkészülhet belőle. Kenyában, a feltaláló irányítása alatt megkezdték a gyártását. A kartondobozt ugyan hőálló műanyaggal helyettesítette a feltaláló, de az ára, ennek a „kőkorszaki” találmánynak, akkor sem lesz több, mint öt dollár. Összeállítása és működtetése pedig „őrülten egyszerű”, magyarázta Bohmer. A napkemencével először Afrika mezőgazdasági vidékeit szeretnék ellátni, hogy elejét vegyék az őserdők, erdők és bozótok irtásának tüzelési, illetve hő nyerési céllal. Mert a napkemencével tűz nélkül lehet vizet forralni. „Nem akarok már afrikai idős asszonyt látni, ahogy a fején húszkilós fakötegeket cipelve tüzet rak, és főzni kezd”, – mondta a feltaláló.
A napkemence neve, a „Kiotó-doboz”, a Kiotói Egyezmény fontosságát elismerendően született, hogy ez az egyszerű szerkezet, a környezetkímélésre emlékeztesse az embereket.
Felvidék Ma, ddg
