Deáki / Diakovce
Vág völgye és Árva
Vágsellyétől 3 km-re fekvő falu, a magyar művelődéstörténet egyik legfontosabb helye. Szent István király 1001-ben bencés atyákat telepített ide. A deáki bencések használták azt a latin szertartáskönyvet, amelyet ma Pray-kódex néven ismerünk; 154. lapján található a legrégebbi magyar nyelvemlék, a Halotti Beszéd és Könyörgés. A könyv 1192 és 1195 között készült; később Pozsonyba került, 1813-tól pedig a Magyar Nemzeti Múzeum féltett kincse. A plébániatemplom román kori bazilika, legrégebbi része a már 1103-ban említett eredeti templom, a patkó alakú apszissel zárt, téglalap alaprajzú Szt. István-kápolna. Ennek északi falához támaszkodik az 1228-ban kiadott pápai rendelet alapján épült román stílusú háromhajós templom. Legfiatalabb része az 1872–1875-ben Schulek Frigyes tervei szerint épült, az eredeti román stílusú templomot hosszanti irányban megnyújtó háromhajós templomtest. 1938 és 1941 között a deáki születésű Serédi Jusztinián esztergomi bíboros érsek, hercegprímás jóvoltából a műemléket felújították. A külső vakolat leverése után ekkor kerültek elő a kápolna és a szentély falán a jellegzetes farkasfog és Y alakú tégladíszek, s a kápolna déli falában ekkor fedezték fel egy befalazott román kori ajtó maradványait. Gerevich Tibor művészettörténész, a felújítás szakmai felügyelője egy román stílusú műemlék mintapéldányt igyekezett kialakítani a templomból; vallotta, hogy nem feltétlenül művészi érték minden, ami régi, így a templom berendezésének jelentős részét eltávolíttatta, s újat szállíttatott ide. A falak alapszíne az acélszürke lett, a neoromán oltárok a Tiszántúlon törökök által lerombolt ősrégi magyar templomok fellelhető maradványai után készültek Budapesten, a padokat is a legtisztább román kori díszítőelemek felhasználásával tervezték. A szószék szobrai és a kálvária domborművei Madarassy Valter alkotásai. A kápolna Kontuly Béla alkotta falfestményei István király életének egyes fejezeteit örökítik meg, az egyik freskórészlet pedig a templom múltjának talán legjelentősebb fejezetére, a felfedezőjéről elnevezett Pray-kódex készítésére utal. A templom megtekintése után kellemes órákat tölthetünk a deáki termálfürdőben.
