„Abszurd”, hogy az Európai Unió kivonja magát egy olyan, tagállamait érintő konfliktusból, amelyet a felek teljesen nyilvánvalóan nem tudnak egyedül megoldani – írja a Berliner Zeitung keddi elemzésében, felidézve, hogy az Európai Bizottság jelezte: kétoldalú ügynek tekinti az augusztus 21-i magyar–szlovák diplomáciai incidenst. Hol van az uniós elnökség és a bizottság, amikor valóban szükség lenne rá? – teszi fel a kérdést a balközép irányultságú berlini lap újságírója. Joggal éri bírálat az uniót amiatt, hogy olykor bürokratikus, életidegen eljárásokkal próbál szabályozni olyan dolgokat, amelyeket az érintettek helyben sokkal hatékonyabban és egyszerűbben tudnának kezelni. Ezért még abszurdabb, hogy az EU éppen egy olyan konfliktusból – a Sólyom László meghiúsult szlovákiai látogatása nyomán kialakult diplomáciai vitából – akar kimaradni, amelyet az érintettek nem tudnak maguk megoldani.
A német lap rámutat, hogy a magyar–szlovák viszály nem új keletű, annak az első világháború utáni határrendezéshez visszanyúló történelmi okai vannak. „Ha az EU komolyan venné saját alapelveit, kikényszerítette volna ezeknek a problémáknak a megoldását, mielőtt Szlovákiát és Magyarországot egyáltalán felvette volna a soraiba” – vélekedik a szerző, hozzátéve, hogy a tagság feltételeit tartalmazó koppenhágai kritériumoknak a kisebbségek védelme is részét képezi.
A politikai elit kudarca
A Handelsblatt című német gazdasági-pénzügyi napilap arról ír kedden, hogy a szlovák–magyar incidens a kormányok, a politikai elit kudarcáról árulkodik. Nem valamilyen szélsőjobboldali csoport „csinálja a műsort”, hanem demokratikusan megválasztott politikusok. Ami jelenleg az EU délkeleti térségében zajlik, végzetesen emlékeztet a korábbi időkre. A kormányok képtelenek a kompromisszumra és csak bizonyos feltételek mellett hajlandók tárgyalni egymással. Ahelyett, hogy nyíltan és közvetlenül megbeszélnék a problémáikat a szomszédokkal, inkább kiszolgálják saját országukban a nacionalista erőket. A nyugat-európai fülnek megdöbbentőnek, sőt egyenesen egzotikusnak, végtelenül távolinak, groteszknek, szinte nevetségesnek tetszik a révkomáromi incidens – olvasható a Handelsblatt kommentárjában.
A szerző szerint nem szabad lebecsülni a magyar-szlovák vita hatását a régióban. Kelet-Európa hatalmas fejlődésen ment keresztül a vasfüggöny lehullása után, ám az újabb viszályok – a magyar-szlovák mellett például a horvát-szlovén határvita – visszafogják ezt a lendületet. Fájó konfliktusok terhelik Kelet-Európát. Ma még senki nem tudja elképzelni, hogy Pozsony és Budapest között tovább fajulhat a szembenállás, de a két ország valójában a tűzzel játszik, hiszen a 90-es években Jugoszláviában is olyan dolgok történtek, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak – fejtegeti a szerző.
„Pozsony csak veszíthet külpolitikai téren”
A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) felidézi, hogy a feszültség Pozsony és Budapest között az utóbbi időben a szlovák államnyelvtörvény módosítása nyomán éleződött ki különösen, s ebben a felfokozott hangulatban robbant ki a botrány a Révkomáromba vezető hídon. A FAZ úgy véli, hogy Robert Fico kormánya belpolitikailag akár profitálhat is a diplomáciai incidensből, amennyiben az egy rövid időre eltereli a figyelmet a gazdasági válságról. A külpolitika terén azonban csak veszíthet: az eset Magyarország politikai PR-ját erősíti. Budapest – az ügy áldozataként – jelezte, hogy tájékoztatja Brüsszelt az incidensről. Egyes EU-tagállamok természetesen tisztában vannak a magyar-szlovák szembenállás hátterével, és újra meg újra kénytelenek szembesülni azokkal a döntésekkel, amelyeket 89 évvel ezelőtt hoztak Versailles-ban – írja a frankfurti napilap.
Felvidék Ma, mti
