Rossz páros rossz helyen – ezzel a címmel közli jegyzetét a Pravda mai számában Dag Daniš, aki szerint az egész kormányfői találkozót már kezdettől fogva jellemezte egy alapvető hiba, mégpedig az, hogy művi jellege volt, melyet mintegy „felülről”, az Európai Unió kényszerített ki. Mindkét miniszterelnök engedett a nyomásnak, és leült egymással tárgyalni, ám szinte semmilyen eredménnyel, mivel sem Bajnai, sem pedig Fico nem volt képes arra, hogy a problémák tövét érintse. Daniš szerint a probléma lényege, illetve megoldásának kulcsa Fico és Csáky kezében van, kettejüknek kellene megegyezni, minden más fél közti megállapodás ugyanis a nyelvtörvény ügyében művi dolog. „A valódi fegyverszünetet csak Fico és Csáky közösen tudja kinyilvánítani. Márpedig ez a forgatókönyv 2010 júniusáig szinte lehetetlen dolog” – írja Daniš, akinek meggyőződése, hogy a csütörtöki találkozó rossz helyen és nem megfelelő összetételben zajlott. A Pravda jegyzetírója a probléma gyökerét a szlovák térfélen látja, illetve abban, hogy az MKP úgymond eltúlozta a nyelvtörvény körüli vitát, Fico pedig a nacionalista választókért folytatott harcban vét hibát akkor, amikor kényes kérdésekben nem egyeztet a magyar párttal. „Ennek ellenére, a szlovák kormány a nyelvtörvény kérdésében, legalább ideiglenesen, előzékenységet mutathatna, illetve hátrálhatna.  Azzal az ígérettel, hogy a vitatott részeket és a végrehajtási rendelkezéseket megvitatja a kisebbségi pártokkal” – véli a Pravda kommentátora.

Rövid címet adott a Sme jegyzetírója, Peter Schutz néhány mondatos kommentárjának: Szécsény. Schutz szerint a 11 pontból álló közös nyilatkozat a Bajnai-Fico találkozó konkrét eredménye, melynek résztvevői kettős szerepet kellett, hogy játszanak: egyrészt a hazai közönség előtt megtartani a tőlük elvárt magatartást, másrészt pedig Európa felé mutatni a kompromisszumkészséget. „Aki hisz abban, hogy mindkettőjük a kapcsolatok javítását szeretné, Szécsényt akár mint ´új kezdetet´ is felfoghatja. A saját felelősségére. A nem éppen egyforma jogi értelmezésekkel kapcsolatos mondatok mögött ugyanis teljesen eltérő vélemények bújnak meg a nyelvtörvényről” – állapítja meg Schutz, aki szerint, ha valaki szerencsétlenül érezheti magát a tegnapi találkozótól, akkor az Knut Vollebaek főbiztos, akire a békéltető nem éppen hálás szerepét rótták. Ha a találkozó nem javít a kölcsönös kapcsolatokon, akkor sem kell becsmérő módon nyilatkozni róla, mert olyan eseménynek voltunk a tanúi, mely legalább nem rontja tovább ezeket” – zárja jegyzetét Peter Schutz.

Délen sincs semmi új, szól a Hospodárske noviny lapban megjelent jegyzet címe Robert Kotian tollából. A jegyzetíró szerint a mindkét oldalon sűrűn található történelmi traumák miatt igencsak fontos, hogy miként tárgyal egymással a két ország legfőbb politikai elitje, ebben pedig mindkét félnek jelentős tartalékai vannak. Mindenesetre tény, hogy több olyan nép van, melyek többet ártottak egymásnak a történelem folyamán – németek és csehek, németek és franciák –, mégis jobban tudnak egymással kommunikálni, felnőtt emberek módjára, akik tisztában vannak a felelősségükkel a jövő alakítását illetően. Ebből a szempontból, írja Robert Kotian, a tegnapi találkozó sem volt reménytelen, hiszen ha mindkét fél megállapodott abban, hogy az EBESZ ajánlásait fogják figyelembe venni, hogy megpróbálnak megállapodni a köztársasági elnökök látogatásainak szabályaiban, hogy több közös bizottság is alakul több vitás kérdés megoldása érdekében, és hogy felgyorsítják a közös gazdasági projekteket, akkor a kormányfői találkozó érdemi előrelépést hozott, amire lehet építeni a későbbiekben is.

Felvidék Ma, Pravda, Sme, HN