Nem gyakori, hogy a jelenleg emelt épületek turisztikai látványossággá legyenek attól a pillanattól fogva, hogy sor került átadásukra. Ez történt Révkomáromban, abban a városban, melyet Trianonban kettészakítottak, s a két rész kénytelen külön életet folytatni.
Az Európa-udvarban egymás mellett sorakoznak Európa építészetét bemutató házak. Ezzel azt a földrészt jelképezik, mely emberemlékezet óta népek, majd nemzetek sokaságának ad otthont, s azt a kelet felől jövő veszedelem ellen a magyarok is védték.
Az Európa-udvar ötletét 1998-ban Litomericzky Nándor, Takács Péter és Varga Péter komáromi építészek közösen találták ki az uniós csatlakozásra gondolva. A tervezést a révkomáromi Európa Ateliér tervezőiroda vállalta, kivitelezője az Euro Investa rt. (a három ötletadó) lett. A munkálatok egyhamar meg is kezdődtek. A terv kivitelezése 16,5 millió euróba – nagyjából hárommilliárd forintba – kerül, amit három forrásból finanszíroztak. A beruházó, az önkormányzat, valamint a leendő ház- és üzlettulajdonosok tőkéjéből fedezték az építkezést. Egy 36.000 lakosú várostól ez igazán dicséretes teljesítmény.
A Palatinus Polgári Társulás 1999.XII.16-án Kós Károly születésnapján alakult. Elsőrendű feladatának a Magyar Millennium tiszteletére létrehozott Európa szoborpark gazdagítását tekinti. Nekik köszönhetően kerülnek a magyar uralkodók szobrai az udvarba. Évről-évre bővítik ezt a szoborparkot (l. alább). Nemcsak hazai, hanem minden magyarok-lakta területen élő alkotókat kérnek föl.
2000. április 25-én egyedülálló régészeti leletre bukkantak. Ugyanis egy X. századból származó sírt, valamint két kelta edényégető kemencét találtak az építkezési területen.
Érdekes módon, a magyar jelképek használata ellen nem volt igazán nagy felzúdulás. Igaz, megjelent néhány kellemetlen hangvételű írás, s egyesek Liptószentmiklóson építették volna föl ezt az udvart. Azóta sem hallani róla, hogy ott is épülne valami hasonló, holott ennek nincs semmilyen elvi akadálya.
Az Európa-udvar nagysága 6.500 m2, ebből az épületek 3.500 m2-t foglalnak el, az összes szinten a teljes beépített terület nagysága 25.000 m2. 50 lakás, 50 iroda és 100 üzlet kap itt helyet.
45 ország, illetve régió (Dalmácia, Frízföld, Erdély…) építészetét mutatja be. A házakon tájékoztató táblák jelzik az épület hovatartozását. A tér nyugati oldalát az Észt, a Finn, a Belga, a Holland, a Fríz, a Norvég, a Dán, az Angol, az Ír, a Skót és a Walesi Ház szegélyezi. Van San Marinói Ház, Román, Cseh és Szlovák, valamint Német Ház is, mely favázas szerkezetű. Ez az egyetlen, mely nem új, hanem a város legrégebbi épülete.
A Zichy-palota (18. sz., eredetileg barokk, majd klasszicista stílusban építették újjá az 1763-as földrengés után) e család kúriája volt, majd a zsidó hitközség vásárolta meg (1829) és a város első zsinagógája működött benne. Homlokzata ezért állít emléket a zsidó hagyományoknak is. Benne várostörténeti kiállítást, valamint Jókai Mór- és Lehár-emlékkiállítás tekinthető meg. (Klapka tér 9. telefon: 035/773.00.55) Külső falán Széchenyi István emléktáblája található (1993).
Ennek a palotának a tágas és elhanyagolt udvarán alakították ki a város legújabb nevezetességét, az Európa-udvart.
A tervek szerint, a tér alatti szinten egy pláza jellegű bevásárlóközpont ételudvarral, kisebb butikokkal, valamint egy 85 személygépkocsit befogadó mélygarázs. A történelmi városközponttal három történelmi kapu köti össze: a Szent István-kapu (2000.XII.17., ekkor került sor Csütörtöki András: Szent István és Bajor Gizella szobrának leleplezésére is), a IV. Béla-kapu és a Mária Terézia-kapu. A Zichy-palota belső parkját az új térrel a Mátyás-kapu köti össze. Ezt a kaput történelmünk legismertebb királyáról nevezték el. A kapu a tér egyik domináns építménye, amely formájával és színeivel Mátyás király uralkodása alatt emelt épületeket idézi. A tér közepén annak a barokk kútnak a működőképes másolata található, amely 1878-ig a Fő téren állt a komáromi Városháza előtt (átadva: 2000.VII.14.). Sor került a Szent Korona hatalmas másának (2007.XII.17.) és Bruncz János fafaragó mester harangtornyának az átadására is (2001.VII.28.). Ennek az évnek decemberében jelent meg az Európa Udvar c. könyv.
2000. december 16., a nagy erdélyi építész, Kós Károly születésnapján(Az Erdélyi Házon emléktáblája található) került sor az Európa-udvar ünnepélyes átadására Mádl Ferenc magyar államfő és Pavol Hamžík integrációért felelős szlovák miniszter részvételével, de ez persze nem azt jelenti, hogy az egész terv megvalósult volna annak ellenére, hogy 2004.V.1. az udvar zárókövének elhelyezése is megtörtént. Közben átadták a Zenepavilon hasonmását (2000.V.1.), melyben eredetijében Egressy Béni és id. Lehár Ferenc (a híres operett-szerző édesapja) katonazenekart vezényelt.
Az Európa-udvart számos szobor díszíti: Szent László, IV. Béla, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi Mátyás, Nagy Lajos, Mária Terézia, III. Béla, Hunyadi János, Könyves Kálmán… Ezeket majd továbbiak követik még.
Felvidék Ma, Balassa Zoltán
Képek az Európa udvarról megtekinthetők a Képgalériában
