2009. október 28-án a bátorkeszi református templom harangjai rendhagyó módon nem istentiszteletre hívták falunk lakosságát. Ezen a napon került sor a zselízi PENGŐ zenekar koncertjére a IV. Bátorkeszi István Napok keretén belül. A zenekar zenéje nem ismeretlen számomra, hiszen a Rét utcai óvodába járó gyermekekkel gyakran hallgatjuk őket. Éppen ezért nagyon vártam az élő előadást.
Miután a zenekar röviden bemutatkozott, a zene szárnyán kirándulást tettünk Felvidék és Erdély csodálatos tájain. A koncert első felében Mátyusföld, Gömör, Zoboralja, Magyarbőd dallamvilágába tekinthettünk bele, melyet a farnadi Takács Veronika szólóéneke tett ékesebbé. A zenekar rövid pihenője alatt Krűger Viktor fotóművész Erdélyben készült képeiben gyönyörködhettünk. A koncert második részében erdélyi népzenét játszott a zenekar Lőrincréve, Szék, Kalotaszeg, Bonchida és Magyarszovát népi kincséből. A bő másfél órás műsor alatt gyakran hangzott fel vastaps.
Természetesen a PENGŐ zenekar sem mehetett el Bátorkesziről ráadás nélkül. Először szatmári verbunkkal, majd a „Haza kéne menni“ kezdetű dallal köszönték meg a szűnni nem akaró tapsot.
Boldogan léptem ki a templom ajtaján. Örültem, mert a koncerten sok fiatalt láttam, s mert nem csalódtam a zenekarban sem. Azt kaptam tőlük, amit vártam: határtalan jókedvet, alázatot a zenével kapcsolatban.
Remélem, a jövőben még gyakran lesz részünk hasonló élményben.

Felvidék Ma, Bachorecz Rozália