A MNO összeállításában a parlamenti pártok képviselői nyilatkoznak az öt évvel ezelőtti, gyászos emlékű népszavazásról. Amiben a többség egyetért: hiba volt népszavazásra bocsátani ezt a kérdést…
„Nincsenek univerzális megoldások”
Elhibázott kezdeményezésnek nevezte az öt évvel ezelőtti népszavazást Kozma József, az MSZP országgyűlési képviselője, a külügyi és határon túli magyarok bizottságának alelnöke. Kozma úgy látja a referendum rontott a nemzeti összetartáson. A politikus szerint a voksolás esetleges megismétlése ugyanolyan rossz lenne, mint korábban, mert a politikai erőknek ezt az ügyet ki kellene vonni a pártpolitikai erőtérből. „Mindenképpen el kell érni, hogy ne legyen sem indokolatlan félelem, sem indokolatlan várakozás a kérdésben”. A bizottsági alelnök kifejtette: úgy kell rendezni a kérdést, hogy az ne okozzon a nemzettel való azonosulásban megosztottságot. A politikus a határon túli magyarság helyzetével kapcsolatban pozitív változásokat is említett. Többek között, hogy Szerbia lakosai vízum nélkül utazhatnak az unióba, valamint a vajdasági statútum elfogadását. Kozma a kettős állampolgárság későbbi megvalósulásáról elmondta, hogy univerzális megoldások nincsenek.
Az MDF nem nyilatkozik
A magyarság érdekével ellentétes, rossz kérdésben generált hosszú évekre súlyos sebeket az öt évvel ezelőtti referendum – jelentette ki az MNO-nak Kovács Kálmán, a külügyi bizottság SZDSZ-es tagja. A népszavazásos megoldást most sem tartaná jónak, mivel lehet ezt a kérdést törvényalkotással is európai módon megoldani. Kovács szerint a határon túli magyarokat is megosztotta a referendum. Szerinte a népszavazási kezdeményezést a Fidesz vezetői is negatívan ítélték meg kezdetben. A jövőbeli megoldásokról Kovács kifejtette, hogy lát lehetőség a kettős állampolgárság rendezésére, amit jól bizonyít az ötpárti egyeztetések folyamata is.
Az MNO megkereste a kettős állampolgárság kapcsán Csapody Miklóst, az MDF határon túli ügyekkel foglalkozó politikusát is, aki kijelentette, hogy a Magyar Nemzet Online-nak nem nyilatkozik és letette a telefont.
Két kérdésben volt népszavazás
A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) vezetése 2003. augusztus 13-án úgy döntött, hogy népszavazást kezdeményeznek a nem magyar állampolgárságú magyarok kedvezményes honosításáról. A formai hibák javítása után, szeptember 18-án az OVB már zöld utat adott a kezdeményezésnek. Az aláírások összegyűjtése 2004 májusában és júniusában zajlott. 2004. július 2-án az MVSZ képviselői 321 ezer aláírást adtak át az OVB-nek, ezek közül az ellenőrzés 274 000-et hitelesnek talált. Szeptember 13-án az Országgyűlés országos népszavazást rendelt el az MVSZ kezdeményezése nyomán, Mádl Ferenc október 24-én a kórházprivatizációs szavazással egy napra, 2004. december 5-ére tűzte ki a referendumot.
A nemzeti összetartozásra hívott a Fidesz
A kettős állampolgárság ötletét támogató szervezetek közül vitathatatlanul a Fidesz képviselte a legnagyobb súlyt. Orbán Viktor már 2004. szeptember 12-én Szabadkán, a helyi magyarokkal tartott találkozón támogatásáról biztosította a kettős állampolgárság megadásának ügyét, majd a Fidesz sajtóközleményben is üdvözölte a népszavazás kiírását. Míg a kórházak ügyében a párt az észre, addig a kettős állampolgárság ügyében a szívre és a nemzeti összetartozás fontosságára hivatkozva buzdított igen szavazatok leadására. A Fidesz kampányának csúcspontja a 2004. november 27-én a budapesti Városligetben megtartott Összetartozás Napja nevű rendezvény volt, ahol Orbán Viktor a magyarság szempontjából sorsdöntő jelentőségű eseményként vázolta fel a népszavazást.
A szintén ellenzéki MDF már 2004 nyarán támogatásáról biztosította a kettős állampolgárság intézményét.
Gyurcsány és az SZDSZ a nem pártján állt
A Magyar Szocialista Párt a népszavazás kiírásakor hezitáló álláspontot foglalt el. Gyurcsány Ferenc 2004. november 2-án már nyíltan elutasította a népszavazáson az igen válaszok támogatását és a valódi problémák elkendőzésével, szavazatmaximálással vádolta meg a Fideszt. A kampány során az MSZP rendre kiszámíthatatlan hatással járó felelőtlen próbálkozásként kezelte az MVSZ népszavazását és nem szavazat leadására hívott fel. A párt azonban nem állt egységesen a miniszterelnök mögé; Szili Katalin, az Országgyűlés szocialista elnöke „lelkiismereti szavazást” javasolt a baloldali szavazóknak. A Szabad Demokraták Szövetsége határozottan és nyíltan foglalt állást a kettős állampolgárság megadásával szemben. Fodor Gábor az SZDSZ novemberi tanácskozásán óvott a nemzetállami eszme erősítésétől és nem szavazatra biztatta a párt tagságát. Az SZDSZ hangsúlyozta annak veszélyét, hogy a határon túli magyarok nem adózó, de jogaival élő tömegként jelennek majd meg ezzel túlterhelve az államháztartást.
Elkeseredést váltott ki a voksolás
A népszavazás elkeseredett reakciókat váltott ki a határon túli magyarság képviselőiből, akik egyszerre hibáztatták a kérdést elhamarkodva eldönteni akaró magyarországi ellenzéket és az állampolgárság megadásától elhatárolódó kormányzatot. A csalódottság még a népszavazás után is a kormánypárti politikusokkal szembeni reakciókat eredményezett szerte a Kárpát-medencében.
A kórházprivatizációt érintő kérdésben 65,01 százaléka szavazott az állami tulajdon mellett, míg 34,99 százaléka ellene. A voksolás eredménytelen volt mivel csak 23,89 százalék szavazott azonosan a 25 százalék helyett. A kettős állampolgárság esetében 51,57 százalék szavazott igennel és 48,43 nemmel. A voksolás ebben az esetben is eredménytelen volt, mert csak 18,90 százalék szavazott azonosan.
MNO
