1734. január 23-án született Pozsonyban Kempelen Farkas, akinek nevét mindenütt szinte kizárólag sakkozógépéről ismerik, pedig nagyon sokoldalú, korát több tekintetben megelőző műszaki alkotó volt.

Filozófiát és jogot tanult Bécsben; karrierje Mária Terézia törvénykönyvének latinról németre fordításával indult. Az udvarban gyorsan emelkedett a ranglétrán, 25 éves korában már a magyarországi sóbányák igazgatója. 1767-től mint kormánybiztos Bácska betelepítésével foglalkozott, faluközösségeket szervezett, gyárakat létesített. Egész élete során foglalkozott műszaki és művészeti kérdésekkel. 1769-ben szerkesztette meg sakkgépét, amely az egész világon ismertté tette a nevét. A szerkezet az Egyesült Államokba került és ott egy tűzvész során megsemmisült, így csak a leírásokból alkothatunk képet róla. Nyilvánvalónak látszik, hogy egy ember volt elrejtve benne, ő volt a tulajdonképpeni játékos, aki a török bábot mozgatta. De így is csodálhatjuk azt a szellemes és bonyolult mechanikai szerkezetet, amellyel a szemfényvesztés megvalósítható, a játék elhitető erejű volt. Hasznosabb és komolyabb munkái is szép számmal akadtak Kempelennek. Részt vett a pozsonyi hajóhíd építésében, megtervezte a pozsonyi vár vízvezeték rendszerét, a schönbrunni kastélypark szökőkútjainak működtetését, mozgatható betegágyat készített a himlőben betegeskedő Mária Teréziának. 1772-ben írógépet tervezett egy vak zongoraművésznő számára. Gőzgépeinél először alkalmazott forgattyút, megszerkesztette a gőzturbina ősét, csatornát tervezett az Adriához. Részt vett a budai vár építésében, elkészítette a budai Várszínház terveit, emellett verseket, színdarabokat írt és fordított, festett, rajzolt, rézmetszeteket készített.

Legjelentősebb tudományos munkája az emberi beszéd mechanizmusáról írt tanulmánya, amely a modern fonetika egyik első vállalkozása volt. Munkája alapos fizikai, élettani, nyelvtudományi és anatómiai ismereteken alapul. Beszélőgépet szerkesztett, amely egy kisgyermek hangját utánozva ejtette ki a szavakat. A gép a beszélőszervek mechanikus eszközökkel való utánzásán alapult. Célja – elméletének gyakorlatba való átültetése mellett – a siketnémák és beszédhibások gyógyítása volt.

Felvidék Ma, Magyar Szabadalmi Hivatal